Concha Győző
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. május 23., 10:11-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb CONCHA Győző (Marcaltő, 1864. febr. 10.-Bp., 1933. ápr. 10.) jogász, tanár. =Élete= Pápán a bencéseknél és Győrben tanul...”)
CONCHA Győző (Marcaltő, 1864. febr. 10.-Bp., 1933. ápr. 10.) jogász, tanár.
Élete
Pápán a bencéseknél és Győrben tanult. 1860-ban, az iskola zászlószentelésén, özv. Batthyány Lajosné jelenlétében verset szavalt. Jogot Pesten és Bécsben hallgatott, utána bírósági fogalmazó, később a kolozsvári, majd a budapesti egyetem tanára. A főrendiháznak 1913 és 1919 között, a felsőháznak 1927-től volt tagja. Az MTA-nak 1886-ban levelező-, 1900-ban rendes tagja, 1922-től 1925-ig alelnöke. Akadémiai székfoglalójával, amelynek címe: Egyéni szabadság és parlamentarizmus Angliában, nagy feltűnést keltett. A politika- és alkotmányelméletnek konzervatív felfogású, de magas színvonalú művelője. Eszméi hosszú ideig befolyásolták a hivatalos jogi felfogást.
Művei
- A közigazgatási bíráskodás az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyába. Bp., 1877.
- Újkori alkotmányok. 1-2. Köt. Bp., 1884-1888.
- A kilencvenes évek reformeszméi és előzményeik. Bp., 1885.
- Politika. 1. Alkotmánytan. Bp., 1894.; 2. Közigazgatástan. Bp., 1905.
- A rendőrség természete és állása szabad államban. Bp., 1901.
- Báró Eötvös József államelmélete és a külföldi kritika. Bp., 1908.
- Van-e magyar társadalom, nincs. Bp., 1927.
- Hatvan év tudományos mozgalmai között. 1-2. Köt. Bp., 1928; 1935.
Irodalom
- Veszprémmegyei fejek. Veszprém, 1929.
- BERZEVICZY Albert: ~ ig. és t. tag emlékezete. 1-3. r. Bp., 1935. (MTA emlékbeszédek. 22. Köt. 10. Füz.)
- Szabó Imre: A burzsuá állam- és jogbölcselet Magyarországon. Bp., 1955.
- Gaál Zoltán: Életművek, életpályák. Győr, 1987.
