Bogyay Tamás

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. május 19., 14:58-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb BOGYAY Tamás, várbogyai és nagymadi (Kőszeg, 1909. ápr. 8.-München, 1994. febr. 8.) tanár, művészettörténész. =Élete= Bog...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

BOGYAY Tamás, várbogyai és nagymadi (Kőszeg, 1909. ápr. 8.-München, 1994. febr. 8.) tanár, művészettörténész.

Élete

Bogyay Lajosnak és Pauler Gyulának leszármazottja. Elemi és középiskolába Nagykanizsán járt. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen, 1932-ben szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Az egyetemen gyakornok, 1935-től a Zala vármegyei tanfelügyelőségen, 1940 után a Kultuszminisztériumban dolgozott. 1945-től Németországban, 1952 után Münchenben élt. Kőszegi Ákos néven a Szabad Európa Rádió munkatársa, 1963 és 1968 között a Müncheni Magyar Intézet igazgatója. 1953-tól 1956-ig szerkesztette az Új Magyar Út c. folyóiratot. Főként művészettörténettel és középkori magyar történelemmel foglalkozott. Magyar, német és francia nyelven jelentek meg munkái a magyarok eredetéről, a Szent Koronáról, István királyról és középkori művészetünkről. Badacsonyi kötődései révén mindig ezt a tájat tekintette szűkebb hazájának. A Balaton-felvidék építészetével is foglalkozott. Kívánságának megfelelően hamvait a badacsonyi Szent Donát-kápolnában helyezték el.

Művei

  • A művész a korai középkorban. Bp., 1932.
  • A jáki apátsági templom és Szent Jakab kápolna, Szombathely, 1944.
  • Kép és látomás. Fejezet a magyar romantika történetéből. Köln, 1962.
  • Bayern us die Kunst Ungarns. München, 1964.
  • Stephanus Rex. Wien, 1975.
  • A Szentkorona, mint a magyar történelem forrása és szereplője. Zürich, 1984.
  • Magyarország története távlatból. Bp., 1993.

Irodalom

  • SZÁNTÓ Konrád: ~ egyháztörténeti munkássága. = Magyar egyháztörténeti vázlatok. 2. Köt. Bp. 1991.
  • KALMÁR László: Badacsonytomaj története. Badacsonytomaj, 1995.