Bartócz József

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. május 17., 10:42-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb BARTÓCZ József (Sóly, 1909. okt. 21.-Bp., 1991. ápr. 17.) közgazdász, ipartörténész. =Élete= 1928-ban, a Veszprémi Fiú ...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

BARTÓCZ József (Sóly, 1909. okt. 21.-Bp., 1991. ápr. 17.) közgazdász, ipartörténész.

Élete

1928-ban, a Veszprémi Fiú Felső Kereskedelmi iskolában érettségizett. 1933-ban a budapesti műegyetemen oklevelet, 1941-ben doktorátust szerzett. 1934-től Veszprémben közgazdaságtant és könyvvitelt tanított a Fiú Felső Kereskedelmiben, valamint az Angolkisasszonyoknál. 1939-től 1943-ig Budapesten textilgyári cégvezető, 1943-1946 a Budapesti Rostnövényforgalmi Központ elnöke. 1946-1949-es években kenderüzemi tulajdonos, bérlő. 1949 és 1971 között az Állami Építőipari Vállalatnál Budapesten tölt be felelős beosztásokat, utoljára gazdasági vezérigazgató. Közben Sztálinvárosban (Dunaújvárosban) is dolgozott. Életét kettős elkötelezettség kísérte: a kézműipari céhek és a mindenkori közgazdasági kérdések iránt. Az 1930-as években, Veszprémben a csutorások mesterségével foglalkozott. Ekkor jelentek meg első publikációi a helyi lapban. Ő kezdeményezte a kézműipar forrásanyagának számítógépes feldolgozását. Számítógépes ismereteinek segítségével fogtak a munkához Éri Istvánnal, Nagy Lászlóval, Nagybákay Péterrel és mintegy száz adatfeldolgozóval. Munkájuk eredményeként 1976-ban jelent meg A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere című kétkötetes munka. Sokat publikált közgazdasági és építőipari témákról is, többek között tan- és kézikönyvekben. Számos közgazdasági, könyvvizsgálói tanácsadó munkát végzett élete végéig. A közgazdaságtan, a céhek, a kézművesipar voltak kutatás tevékenységének témái. 1971-ben a Munka Érdemrend aranyfokozata, 1973-ban az Alpár-érem kitüntetéseket kapta.

Művei

  • A veszprémi csutorásokról. Klny. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiből, Veszprém, 1971.
  • A fa és kő mesterei. Bp. 1976.
  • Mezei grófok és más mesterségek. Bp. 1979.
  • A kézművesipari struktúra kialakulása Veszprém megyében a XVI-XIX. században. Klny. a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiből, Veszprém, 1980.
  • Veszprém megyei kovácscéhek. Klny. a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiből, Veszprém, 1980.
  • A magyarországi kovácscéhek. Pápa, 2000. Cikkek, tanulmányok: Adatok az építőipari szervezetek történetéből. = Statisztikai Szemle, 1976. 11.
  • A fa és kő mesterei. = Építéstudományi Közlemények, 1976. 62.
  • A céhek által egymásnak adományozott kiváltságlevelek Veszprém megyében. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 13. 1978.
  • A kézműves sütőipar története. = Sütőipar, 1978. 14.
  • Produktionsstruktur im Zunfhandwerk = Internationales Symposion, Veszprém, 1978.
  • Vállalkozás és verseny az építő céhekben. = Magyar Építőipar, 1985. 6.

Irodalom

  • Építőipari Tudományos Egyesület 25. éves jubileumi évkönyve. Bp. 1976.