Zirci vendéglők egykor I. A Kukoda vendéglő

A Kukoda vendéglő

A Kukoda család felvidéki eredetű római katolikus család volt. A környék betelepítésekor, az 1700-as évek második felében érkeztek Borzavárra. Kocsmájukat a templom mellett működtették. Kukoda Miklós (1868-1950) huszonéves fiatalemberként Borzavárról Zircre települt, itt az akkori Fő tér sarkán (ahol később a zárda, majd az iskola működött, ma a Rákóczi tér saroképülete) nyitott vendéglőt. Ez volt az első Kukoda kocsma.

Zirc 1888-tól járási székhely lett, a környező falvak lakói gyakran jöttek hivatalos ügyeiket, ügyes-bajos dolgaikat intézni. A piactéren rendezett vásárokra egy-egy faluból 10-15 kocsi is hozta az árusokat, vásárlókat. Az első napon volt a marhavásár, a második napon a ruha-, cipő- és csizmavásár. Megnőtt a kocsma forgalma: az emberek nemcsak vásároltak, de ismerkedtek is. Lehetett enni-inni, volt cigánypecsenye, hurka, volt zenekar, cigányzene, dudások, trombitások, tánc. A Kukoda kocsma a sarki ház emeletén működött. A vásárok alkalmából itt gyűltek össze a kanászok, meg Savanyú Jóska emberei, nemegyszer itt számoltak el (sőt néha itt számoltak le) egymással. Akit az emeleti kocsmából ledobtak, bizony megnézhette magát. Ezt az épületet lebontották, helyén csakhamar a zárda szép tornyos épülete magasodott, majd folytatódott az építkezés az utcában. Megépült a Kemény villa, dr. Tóth Endre villája és a következő sarkon az új Kukoda vendéglő. Mindegyik épületnek tornya is volt, tetszetős, egységes utcakép alakult ki. (Valószínű, hogy Szemmelveisz Rezső tervei alapján épültek, aki akkor a település leghíresebb és legképzettebb építészmérnöke volt.)

Kukoda Miklós tehát szép nagy sarokházat építtetett a következő sarkon, ma ez a K&H Bank épülete (2021). Itt működött a vendéglő, lakás és más célra bérbe adott üzlet is volt az épületben. Betérő kocsma volt, a sarokházat két oldalról is meg lehetett közelíteni a lovas kocsikkal, nem kellett tolatni a ki- és behajtáskor. Az udvarban fedett helyen tudták abrakoltatni a lovakat. Az épületbe a sarki bejáraton lehetett bemenni, ahol rögtön egy szép nagy terembe lépett az érkező. Itt rendezték a bálokat az 1930-as években. Mellette több kisebb helyiség volt, itt étkeztek, de tanító- és jegyzőgyűléseket is tartottak. A következő helyiségben, a konyhában egy lakatos által készített hatalmas sparherden főztek, felette étel- és edénymelegítő volt. Az emeleti részeket bérbe adták. Működött itt fényképészműterem (egy ideig bérlője volt a leghíresebb fényképész, vitéz Mészáros István is), kalapkészítő, alkalmi árusok, pl. szőnyegeket is árultak. Mivel a Vajda Ödön utcában (ma Petőfi Sándor utca 4.) volt az emeletes bírósági épület, ahol járásbíróság, szolgabíróság, adóhivatal, telekkönyv működött, és az utcában több ügyvédnek, ügyésznek is volt irodája, a vendégkör egy része közülük került ki. A hivatalnokok közül többen előfizettek a napi étkezésre. De a vendéglő fő közönségét a vidékről reggel Zircre érkező, a közeli hivatalokban ügyeket intézni akaró polgárok jelentették, akik késő délelőtt vagy délben betértek valamit fogyasztani. A vendéglő előtt volt a Bakonybélbe induló postakocsik megállóhelye is.

Kukoda Miklós 1894-ben megnősült, felesége a bakonybéli Haik Karolin volt, aki otthonról hozta a főzés tudományát. A konyhában tüsténkedett, irányította az alkalmazottakat. Kukoda Miklós Zirc megbecsült polgára, esküdtszéki tag volt, Zircről egyedül ő csatlakozott a vendéglősök ipartestületéhez. Gyarapodott a vagyona, 1906-ban házhelyet vásárolt a vendéglőjéhez közel, ahol modern bérházat épített. Több alkalmazott látta el az egyre bővülő vendégsereget. Kukoda Miklós a vendéglőben az ételkiadó mellett ült. Felesége nagyon jól főzött. Mivel a késő délelőtti vendégkörhöz alkalmazkodtak, három készétel állandóan szerepelt az étlapon: húsleves, zónapörkölt, szalontüdő. Ezeket ovális porcelántálakban szolgálták fel. Csapolt sört is lehetett inni (rajtuk kívül csak a Bergliben adtak csapolt sört Zircen). A vendéglőt késő délután már becsukták, reggel viszont korán nyitottak. A helyi újságban (1911. október) meg is dicsérték a Kukoda és Wittmann János vendéglőjét, ahol este nincs dorbézolás, nem adnak szeszes italt. A Kukoda – Haik házaspárnak hat gyermeke élte meg a felnőttkort: Karolin (Trosits Mátyásné), Róza (Punk Antalné), Teréz (Bognár Istvánné), Vilmos, József és Mária (Iffsits Jánosné). Gyermekeik közül Kukoda József (1911-1973) Miklós rendi néven ciszterci szerzetes lett, latin – történelem szakos tanár. 1937-től zirci segédlelkész, 1941-51 között zirci plébános, kerületi esperes. 1951-ben letartóztatták, szabadulása után többet már nem szolgált Zircen. A Felső temető ciszterci sírkertjében helyezték örök nyugalomra. A vendéglőt 1950-ben államosították, később „Cuha” néven volt kedvelt helye a zircieknek.

A három legnépszerűbb étel a receptkönyvből

• Szalontüdő 15 személy részére: 1 marhatüdő, 30 dkg zsír, 30 dkg liszt, 25 dkg hagyma, ½ dkg babérlevél, 4 dkg csemegepaprika, 10 dkg só, 1 dl ecet
• Húsleves kb. 10 személy részére: 2 kg marhahús, 60 dkg velős csont, 50 dkg vegyes zöldség, 20 dkg zeller, 20 dkg karalábé, 1 fej vöröshagyma, pár szem magyarbors, só, paprika. Finom metélt: 20 dkg liszt, 1 egész tojás
• Marhapörkölt kb. 10 személy részére: 2,5 kg marhafartő, 40 dkg vöröshagyma, 10 dkg zsír, 4 dkg csemege paprika, 2 dl paradicsompüré, só, fokhagyma.

Forrás

• Családi irattár és fényképalbum
• Punk Antal és Punk Gizella visszaemlékezései a régi Zircről. Magnófelvétel 1969-ből.
• Zirc és Vidéke újság korabeli számai
• Bakonyi József: A mi Borzavárunk. – Borzavár Önkormányzat, 2018.

Cuhavölgyi Klára

• 

  A Kukoda család 1937-ben

• 

  Kukoda Miklós 1940-ben

• 

  Haik Karolin 1940-ben

• 

  Az egykori vendéglő épülete napjainkban (2021)