Kőrösi Albin

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2017. május 30., 16:13-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Korosi Albin.jpg

KŐRÖSI Albin, 1882-ig Kulhánek Albin (Selmecbánya, 1860. január 16. – Budapest, 1936. április 8.) tanár, műfordító, piarista szerzetes.

Élete

1876-ban lépett a piarista-rendbe, majd Vácott novícius, Kecskeméten fejezte be gimnáziumi tanulmányait. 1879–1881-ben Nyitrán, majd a budapesti egyetemen teológiát tanult, 1891-ben gyorsírástanári oklevelet is szerzett. 1883-ban pappá szentelték. Kegyesrendi tanárként 1883–1888-as években, a Veszprémi Főgimnáziumban a német nyelv és irodalom, a bölcselet, egyúttal a francia és olasz nyelv, valamint a gyorsírás tanára. 1888-tól Temesváron, 1901-től Budapesten tanított. 1912-től a budapesti egyetem bölcsészettudományi, 1922-től a közgazdaságtudományi karának tanára. Fiatalon a spanyol irodalommal kezdett foglalkozni, 1921-ben a budapesti tudományegyetemen, 1922-ben a közgazdaságtudományi egyetemen a spanyol nyelv előadója. Tagja a Szent István Akadémiának és tiszteletbeli tagja több spanyol nemzeti tudományos intézetnek, 1899-től levelező tagja a Spanyol Királyi Akadémiának. Irt magyar, német, spanyol és katalán nyelven költeményeket, természetrajzi és földrajzi kézikönyveket. Az első spanyol Petőfi-kiadáshoz (Madrid, 1921.) előszót írt. Első önálló kötete A spanyol költészet gyöngyszemei címmel 1893-ban jelent meg. Ezt több spanyol regényfordítás követte. – Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben van.

Művei

  • A XIX. század spanyol költői. Budapest, 1893.
  • A spanyol költészet gyöngyszemei. Budapest, 1895.
  • Petőfi a spanyolokról
  • Petőfi a világirodalomban. Budapest, 1911.
  • Cervantes élete és művei. Budapest, 1896.
  • A spanyol irodalom története. Budapest, 1930.

Irodalom

  • SZIKLAY János: Veszprém város az irodalomban és művészetben. Veszprém, 1931.
  • Magyar piaristák a 19. és 20. században. (Szerk.: BALANYI György.) Budapest, 1942.