Nagy Ignác (író, újságíró)

NAGY Ignác (Keszthely, 1810. október 7. – Pest, 1854. március 19.) író, újságíró.

Élete

1840-ben az MTA levelező tagjává, 1842-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Apja Keszthelyen Festetics György tiszttartója volt. Középiskoláit távoli városokban végezte, 1829-től Pesten élt. 1831-ben fejezte be tanulmányait és a kamarai számvevőségnél helyezkedett el. Hivatali munkája mellett lett népszerű újságíró, az életképek műfajának magyar megteremtője. Kezdetben németül írt. A magyar irodalommal az Auróra c. folyóirat révén ismerkedett meg. Korának egyik legsokoldalúbb, modern újságírója és szerkesztője. Először a Rajzolatokat, 1837-től a Jelenkort szerkesztette. Fontos vállalkozása volt 1840-ben a Színműtár, 1849-ben a Hölgyfutár c. irodalmi napilap indítása. Közéleti, újságírói munkássága mellett szépírói tevékenysége is jelentős volt. Kezdetben verseket és elbeszéléseket írt, majd áttért a színműírásra. Legnagyobb sikerét a Tisztújítás c. politikai vígjátékával aratta. Egyesüljünk c. vígjátékának részben Balatonfüred a színhelye. Humoros köteteit szívesen olvasta a pesti közönség. Népies alakja Szájas Éva, felsőörsi kofa, aki falusi kiszólásaival teremtett hangulatot.

Művei

• Egyesüljünk. Vígjáték. Buda, 1839.
• Beszélyek. 1–3. Köt. Buda, 1843.
• Torzképek. 1–4. Köt. Pest, 1844.
• Bors és paprika. Pest, 1845.
• Hajdan és most. 1–2. Köt. Pest, 1845.
• Menny és pokol. (Humoreszkek.) Pest, 1846.
• Szúnyogok. (Karcolatok.) Pest, 1848.
• Magyar titkok. (Bev.: MIKSZÁTH Kálmán.) 1–3. Köt. Budapest, 1908.
• Tisztújítás. (Utószó: SEREGI László.) Budapest, 1959.
• Uracsok és arszlánnők. (váll. SZIGETHY Gábor.) Budapest, 1980.

Irodalom

• SZABOLCSI Lajos: Nagy Ignác vígjátékai. Adalék a magyar dráma történetéhez. Budapest, 1911.
• WÉBER Antal: A magyar regény kezdetei. Budapest, 1959.
• HEGEDŰS Géza: Nagy Ignác (1810–1854). = Magyar irodalom arcképcsarnoka. 1. Köt. Budapest, 1992.