Varga József (jogász, tanár)

VARGA József (Külsővat, 1923. április 25. – Bécs, 1998. július 3.) jogász, tanár.

Élete

1942-ben Pápán a Bencések Gimnáziumában érettségizett, majd 1947-ben a budapesti tudományegyetemen jogi doktorrá avatták. Egyetemi hallgatóként aktívan tevékenykedett a demokratikus ifjúsági szervezetekben, majd a FKgK-ben, később a Magyar Függetlenségi Pártban. 1947-ben néhány hónapig Pfeiffer Zoltán irodájában ügyvédjelöltként dolgozott, októberben letartóztatták, a Népbíróság 1948. február 16-án szabadlábra helyezte. 1948 novemberében kémkedés és összeesküvés vádjával ismét bíróság elé. Kétévi fogva tartás után a recski táborba került, ahonnét 1953-ban (a tábor felszámolása után) szabadult. Budapestről kitiltották, és rendőri felügyelet alá helyezték. 1953–1956-os években, a Győri Vagongyárban segédmunkás. 1956 novemberében Bécsbe emigrált, ahova családja csak 1963-ban követhette. Bécsben a nyugatra menekült fiatal magyarok támogatásával foglalkozott. Aktív részt vállalt a bécsi Európa-ház megalapításában, 1962-től annak tevékenységében. Kilenc tanulmánykötet megjelenése után németül írta meg a Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós c., nálunk is ismert művét. Középiskolás diákként kitűnt szülőfaluja és környéke regéinek és népmondáinak gyűjtésével. Egyik szerkesztője volt a Jövőnkért c. iskolai évkönyvnek. Hatvannál több tanulmány és cikk szerzője, melyek német és magyar nyelvű folyóiratokban jelentek meg. 1972-ben Ausztria államelnöke professzori címmel tüntette ki. 1984-ben nyugalomba vonult. 1994-ben Külsővat díszpolgárává fogadták.

Művei

• Universität–Wissenschaft–Bildung. Wien, 1965.
• Donauraum-gestern, heute, morgen. Wien, 1967.
• Sozialismus in Europa. Wien, 1967.
• Aufgaben der kleinen Völker und Sinn ihrer Existenz heute. Wien, 1969.
• Europas Neuorientierung. Wien, 1972.
• Demokratie in Wandel. Wien, 1974.
• Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós? Adalékok Magyarország és Duna-medence kortörténetéhez. 1–2. Köt. Budapest,–Veszprém, 1991–1992.

Irodalom

• GAÁL ZOLTÁN: ÉLETMŰVEK, ÉLETPÁLYÁK. GYŐR, 1987.