Garay János

GARAY János (Szekszárd, 1812. október 10. – Pest, 1853. november 5.) költő, író, szerkesztő.

Élete

Szekszárdi kereskedő fia, 1829-ben orvosnövendék Pesten, majd filozófiát hallgatott. 1833-ban a Regélő és a Honművész segédszerkesztője. 1837-ben a Rajzolatokat, rá egy évre a pozsonyi Hírnököt, 1842-től a Jelenkort és a Regélő Pesti Divatlapot szerkesztette. Hőskölteményeket, hazafias verseket, prózai írásokat jelentetett meg. 1845-ben állást kapott a pesti egyetemi könyvtárban, majd az egyetem nyelvi tanszékét foglalta el. A szabadságharcot versekkel támogatta, amiért haditörvényszék elé került. Hamarosan szabadon engedték, de állásától megfosztották. Nyomorgott, sokat betegeskedett, kedélye is elborult. Első sorban Az obsitos c. költeménye révén él a köztudatban. A Magyar Tudós Társaságnak 1839-ben lett levelező-, a Kisfaludy Társaságnak 1842-ben tagja. 1843-ban a MTA nagyjutalmát nyerte el Versei c. kötetéért. 1847 nyarát Balatonfüreden töltötte, akkor írta a Balatoni kagylók c., 28 versből álló ciklusát, valamint prózai útirajzát, amelyben az akkori fürdő sajátos hangulatát rajzolta meg. Az első költő, aki egy egész kötetet szentelt a Balaton dicséretének. Balatoni költeményfüzéréért 1883-ban, Tihanyban az óvár alatt emlékkunyhót emeltek, amelynek homlokzatát Jókai Mór három disztichonja díszítette. Az emlékhely mára elpusztult. A Balatonfüredi Balatoni Panteonban bronzplakettel díszített emléktáblája van. Verseinek megzenésítői között találjuk Erkel Ferencet és Liszt Ferencet is.

Művei

• Balatoni kagylók. Pest, 1848.
• Összes művei. 1–5. Köt. (Kiad. és bev.: FERENCZY József.) Budapest, 1886–1887.
• Válogatott művei. (Kiad. és bev.: KOVÁCS Antal.) Szekszárd, 1956.

Irodalom

• FERENCZY József: Garay János életrajza. Budapest, 1883.
• JENEY János: Garay János. Budapest, 1932.
• Tóth Dezső: Két “Vörösmarty-epigon”. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 6. sz.