Halász Géza

HALÁSZ Géza (Budafok, 1918. május 16. – Budapest, 1995. április 13.) jogász.

Élete

Édesapja, Halász József 1920 és 1944 között vezette a hajmáskéri laktanya szabóságát. Elnöke volt a település Iparoskörének és Katolikus Olvasó Körének is. Géza ebben a községben járt elemi iskolába, 1936-ban, Veszprémben a piaristáknál érettségizett. A budapesti tudományegyetem jogi karán kezdte felsőfokú tanulmányait, a háborús események miatt csak 1951-ben szerzett oklevelet, jogi doktorrá 1959-ben avatták. 1941–1942-ben Gamma Rt.-nél osztályvezetőként dolgozott, 1953-tól 1972-ig az Iparterv munkatársa volt. Egyetemi hallgatóként részt vett a falukutató mozgalomban, az Országos Széchenyi Szövetség főtitkára 1940-ben, elnöke 1941–1942-ben. A háború után tagja a Nemzeti Parasztpártnak, 1956-ben pedig elnöke az Iparterv munkástanácsának. 1942-ben írása jelent meg az Országos Széchenyi Szövetség évkönyvében. Nyugdíjasként Hajmáskér község történetét kutatta, a település monográfiájának kéziratos anyaga 1991-ben készült el.

Művei

• Széchenyi szellemében. = Az Országos Széchenyi Szövetségbe tömörült magyar egyetemi és főiskolai hallgatók évkönyve. Budapest, 1942.
• Kánya község monográfiája. 1942.
• Hajmáskér ezeregyszáz éves község monográfiája, tekintettel Sólyra és a többi környező községekre is. (Kézirat.) Budapest, 1991.