Peyer Károly
PEYER Károly (Városlőd, 1881. május 9. – New York, 1956. október 25.) politikus, miniszter.
Élete
Apja, Peyer Mihály a Herendi Porcelángyár, majd a pécsi Zsolnay munkása, a Kerámiaipari Szakegylet egyik megalapítója. Peyer Károly hatéves korában Bécsbe, majd Budapestre került, később Herenden élt. A középiskoláit Pécsett fejezte be, ahol kitanulta a géplakatos mesterséget is. A századforduló kezdetétől részt vett a szakszervezeti mozgalomban. Elsősorban a Vasas Szakszervezetekben, és az SZDP-ben töltött be különféle funkciókat. 1918 őszén bányaügyi kormánybiztos, a Tanácsköztársaság idején a jobboldali szakszervezeti funkcionáriusok csoportjának egyik vezetője. A Peidl kormányban belügyminiszter, a következő két ellenforradalmi kormányban, 1920. január 16-áig munkaügyi és népjóléti miniszter volt. A Bethlen Istvánnal 1921-ben kötött paktum egyik aláírója. 1922 és 1944 között a SZDP országgyűlési képviselője, hosszabb időn át a parlamenti csoport vezetője. Az 1945. június 24-én tartott dunántúli kiegészítő választásokon, a Szabad Szakszervezetek képviselőjeként delegálták az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1946 decemberében Ő is aláírója volt annak a memorandumnak, amely tiltakozott az SZDP-nek a kommunistákkal történő szoros együttműködése ellen. 1947-ben kizárták, a Magyar Radikális Párthoz csatlakozott, majd hamarosan az USA-ba emigrált. Több lapot szerkesztett és számos szociálpolitikai tanulmányt írt, melyek közül néhány füzetben is megjelent. Többször sikertelenül próbálkozott az emigrációban is megosztott magyar szociáldemokrata szervezetek egyesítésével. 1997 októberében emléktáblát avattak városlődi szülőházán.
Irodalom
- Veszprémmegyei fejek. Veszprém, 1929.
- NEMES Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon. 1919–1921. Budapest, 1962.
- STRASSENREITER Erzsébet: A polgári ellenzék oldalán. – politikai pályafutása 1944 után. = Párttört. Közlem, 1983. 4. sz.
- MEZEI László Miklós: Peyer Károly. = Húsz történelmi arckép a 20. század magyar történelméből. Budapest, 1991.
- Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Budapest, 1994.
- Mozgalomnak szentelt élet. = Napló, 1997. október 21.