Bél Mátyás
BÉL Mátyás (Ocsova, 1684. március 22. - Pozsony, 1749. augusztus 24.) evangélikus Lelkész, tudós, tanár.
Élete
Iskoláit Nagyócsán kezdte. 1691-től Losoncon, Kálnón és Alsósztregován, 1695-től Besztercebányán és Pozsonyban tanult. Pozsonyban megismerkedetett a pietista mozgalommal. 1700-1701-ben Veszprémben tanulta a magyar nyelvet, a következő évben Pápán nevelő. 1704 után a hallei egyetemen teológiát hallgatott. 1707-ben Bergenben, két év múlva Besztercebányán, 1714-től a Pozsonyban az Evangélikus Líceum igazgatója, majd 1719-től haláláig az ev. gyülekezet lelkésze. 1744-től esperes. Magyar és német nyelvkönyveit közel száz éven át kiadták. 1721-ben Nova Posoniensia címmel kiadta az első, hetente megjelenő latin nyelvű hírlapot. Korának legjelentősebb magyarországi tudósa volt, sokoldalú tevékenysége évszázadokig hatást gyakorolt hazánk tudományos életének fejlődésére. 1734-1735-ben Balatonfüreden járt. Leírásában szemléletes képet nyújt a szénsavas forrásokról és a fürdőről. A városban utca őrzi nevét.
Művei
- Notitia Hungariae novae historico-geografica. (Az újabb kori Magyarország történelmi-földrajzi leírása.) Bécs, 1735-1742.
- Veszprém megyével kapcsolatos rész új kiadása: Geographia Regionis Balatonensis. Tihany, 1942.
- Veszprém vármegye leírása. (Ford.: TAKÁTS Endre.) Veszprém, 1989.
- Levelezése. Budapest, 1993. (Magyarországi tudósok levelezése. 3.)
Irodalom
- LOSONCZI Zoltán: Bél Mátyás és a magyar tudomány. Budapest. 1927.
- SZALATNAI Rezső: Bél Mátyás ifjúsága. = Arcképek, háttérben hegyekkel. Budapest 1969.
- Bél Mátyás emlékezete Balatonkeresztúron. 1982. - DEÁK András: ~ élete és munkássága. Budapest 1984.
- Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. Köt. Budapest 1987.
- BALOGH Géza: Háromszázados évforduló nyomában:
- 1684-1749. = Megyei Pedagógiai Körkép, 1984. 6. sz.
- HARMATH István: Bél Mátyásra emlékezünk. = Harmath István emlékezete. Veszprém, 1990.
- HUDI József: -: Veszprém vármegye leírása. = Új Horizont, 1990. 6. sz.
- HAVAS Gáborné: Bél Mátyás, a magyarországi honismereti munka úttörője. = Honismeret, 1992. 4. sz.