Roboz István

ROBOZ István (Kötcse, 1828. október 26. – Kaposvár, 1916. április 11.) író, költő, újságíró.

Élete

Pápai diák korában Petőfi és Jókai iskolatársa volt. Diákéveit Petőfi Sándor és az én pápai emlékeim c., forrásértékű visszaemlékezéseiben örökítette meg. (Pesti Napló, 1898.) A jogi egyetemet 1848-ban fejezte be. Tevékenyen részt vett a szabadságharcban, kormánybiztosi titkár volt Kaposvárott. 1856-ban végleg Kaposvárott telepedett le, ahol először törvényszéki bíró, később főjegyző. Nagy aktivitással kapcsolódott be a dél-dunántúli irodalmi életbe. 1866-ban megalapította a Somogy c. lapot, amelyet haláláig szerkesztett. A Somogy vármegyei Berzsenyi Társaság elnöke volt. Hatvan éven át, 1855–1915 között rendszeresen felkereste Balatonfüredet, élményeit versekben, prózai írásokban, irodalmi levelekben örökítette meg. Írói álneve: Labora.

Művei

• A Balaton szerelme. Rege. Pest, 1856.
• Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett. Kaposvár, 1849.
• Pécsi sugárszálak. (v.) Pécs, 1852.
• Daguerrotype. (Szatirikus arcképek.) Pest, 1863.
• Virágok albuma 1867-re. Kaposvár, 1866.
• A billikomból. Nagykanizsa, 1878.
• Balatonfüredi levelek. = Fővárosi Lapok, 1878. 171–174. sz.
• A tükörből. (Karcolatok.) Kaposvár, 1881.
• Látogatásom Jókai Mórnál. = Balaton, 1914. 9–10. sz.

Irodalom

• Roboz István. = BF, 1887. 2. sz.
• LACZKÓ András: Pályaképvázlat Roboz Istvánról. = Somogy megye múltjából. 10. Köt. Kaposvár, 1979.
• CSÉBY Géza: Egy öreg szerkesztő emlékezete. Adalékok Roboz István munkásságához Roboz István műveinek tükrében. = Kötcse monográfia. (Szerk.: STIRLING János.) Kötcse, 1996.