Nagy Bálint

NAGY Bálint (Bakonyszentkirály, 1914. szeptember 3. – Bakonyszentkirály, 1998. június 4.) földműves, parasztköltő.

Élete

Háromgyermekes parasztcsalád legfiatalabb tagjaként született. A háborús éveket leszámítva mindvégig szülőfalujában élt és földművesként dolgozott. Tizenhat éves korában kezdett verseket írni. Fiatalon még egy színdarabot is írt, Itt hagyom a falutokat címmel. A harmincas évek közepén az Ifjúság c. lap és az 1935-ben megjelent Tavaszi szántás c. antológia közölte írásait. Első verseskötetét 1936-ban Pápán, Bakonyerdő címmel, Drach Márton könyvnyomdája jelentette meg. Ezt életében csak három követte. Több alkalommal vett részt, nyert díjat országos verspályázaton. Alkotásaiból több alkalommal szerveztek irodalmi estet, a Veszprémi Irodalmi Színpad is néhányszor műsort adott verseiből. Írásaiban elsősorban a haza sorsa, a Bakonynak és szűkebb környezetének, Csesznek–Bakonyszentkirály környékének szépsége, a falusi élet, és a költészetet mindenkor megtermékenyítő szerelem jelenik meg.

Művei

• Bakonyerdő. Versek. Pápa, 1936., (Reprint. Pápa, 2000.)
• Bakony, te szép hazám. – válogatott versei. Budapest, 1985.
• Hol van már a paraszt? Budapest, 1990.
• Alkonyati séta a Bakonyban. – versei. hén.

Irodalom

• TATAY Sándor: A szentkirályi kalendárium. = Élet és Irodalom, 1987. február 13.
• KÖNTÖS László: Parasztköltők. = Reformátusok Lapja 1988. március 13.
• BAJOR NAGY Ernő: Vannak még parasztköltők. = Szabad Föld, 1994. szeptember 20.
• MÜLLER Anikó: Mint vadon termett virág. Nagy Bálint a bakonyszentkirályi parasztköltő életéről vall. = Napló, 1995. július 22.