Fettich Nándor

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2016. június 21., 18:12-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Fettich Nandor.jpg

FETTICH Nándor (Acsád, 1900. január 7. – Budapest, 1971. május 17.) régész.

Élete

Az MTA tagja 1938 és 1950 között, tagságát visszaállították 1989-ben. 1921-ben a budapesti tudományegyetemen latin és történelem tantárgyakból tett szakvizsgát. 1922-ben, Pannoniai fogadalmi táblák c. értekezésével bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1921–1923-ban a Zeneakadémia fuvola tanszakának növendéke volt. 1923 és 1926 között a Magyar Nemzeti Múzeumban szakdíjnok, közben Bécsben, Berlinben ösztöndíjas, és Oroszországban is tanulmányúton járt. 1930-tól a Magyar Nemzeti Múzeumban a népvándorlás kori gyűjtemény kezelője, majd a Régészeti Tár igazgatója. 1929 és 1950 között a budapesti Tudományegyetemen a népvándorlás kora régészetének magántanára. A 2. világháború után nyugdíjba helyezték, 1954–1959 között fizikai munkásként dolgozott, de folytatta tudományos kutatói munkáságát. 1959–1960-ban az MTA Régészeti Kutató Csoportjának munkatársa, 1963–1964-ben a Veszprémi Bakonyi Múzeumban dolgozott, majd visszakerült az akadémiai kutatóbázishoz. A Kárpát-medence lovas nomád népeinek díszítőművészeti motívumanyagát és hagyománykincsét, a hun kultúra keleti összetevőit kutatta. Összeállította a Kárpát-medence első, a maga idejében teljesnek mondható szkíta leletkorpuszát. A régészet és zene mellett érdeklődésének fontos része volt az ötvösművészet és a fémművesség. Kiváló rajzkészsége segítette a tárgyak formáinak és a díszítő motívumoknak alapos elemzését. 1947–1949-ben az MTA Archeológiai Bizottságának előadója, az ötvenes években az Ötvösművészek Alkotó Közösségének, a Helsinki Finnugor Társaságnak tagja. – Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van.

Művei

  • Az avar kori műipar Magyarországon. Budapest, 1926.
  • A zöldhalompusztai szkíta lelet. Budapest, 1928.
  • Adatok az ősgermán állatornamentumok stílusának eredetkérdéséhez. Budapest, 1929.
  • A szilágysomlyói második kincs. Budapest, 1932.
  • Az oroszországi kereskedelmi utak és az ősmagyarság. Budapest, 1933.
  • A honfoglaló magyarság művészete. Budapest, 1935.
  • A honfoglaló magyarság fémművessége. I–II. Budapest, 1935–1937.
  • A hunok régészeti emlékei. = Attila és hunjai. Budapest, 1940.
  • A népi és kulturális kontinuitás a Kárpát medencében a régészeti adatok alapján. Budapest, 1943.
  • Magyar Stílus az iparművészetben. 1–3. Budapest, 1943–1947.
  • Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. Budapest, 1951.
  • A szeged-nagyszéksói hun fejedelmi sírlelet. Budapest, 1953.
  • A kievi magyar fémművességről. Buenos Aires, 1974.
  • F. N. Ostromnaplója 1945. január 16–február 19. Budapest, 2000.

Irodalom

  • LÁSZLÓ Gyula: Fettich Nándor emlékezete. = Ac. Ang. Hung., 1972. 24. sz.
  • ÁCS Lajos: Fettich Nándor tudományos munkáinak jegyzéke. = Tört. Szle., 1971. 2. sz.