Soós Lajos (költő)
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2016. május 23., 15:25-kor történt szerkesztése után volt.
SOÓS Lajos (Csajág, 1856. augusztus 7. – Budapest, 1902. július 2.) költő.
Élete
A Pápai Református Kollégium jogi fakultásán tanult, az önképzőkörben kezdett verseket írni. Ígéretes tehetségnek indult, verseit rendszeresen közölték a megyei és dunántúli lapok. Devecserben törvényszéki jegyző, majd Tordán, Komáromban és Budapesten közigazgatási tisztviselő. Gyakran visszatért a Balatonhoz Balatonkenesére áttelepült édesanyját látogatva. Öngyilkos lett, kívánsága szerint Balatonkenesén temették el. 1927-ben a Balatoni Szövetség a balatonkenesei Magas parton obeliszket állított emlékére. Nevét viseli a település körüli hegyek egyike.
Művei
- Tépett felhők. Budapest, 1889.
- Balatoni partok alól. Keszthely, 1900.
Irodalom
- VÁTH János: Balatoni emberek. Dombóvár, 1920.
- Kenesei partok alól. (Képek Balatonkenese múltjából és jelenéből. 5. Füz.) Balatonkenese, 1939.
- KECSKÉS József: A Balaton poétája. (Kézirat a Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Adattárában.)
