Újlaki Miklós

ÚJLAKI Miklós (? – 1477. április 16. november 23. között) erdélyi vajda, macsói bán, bosnyák király.

Élete

Kont Miklós unokájának, Újlaki László macsói bán fia, a 15. század legnagyobb magyar oligarchája. 1438-tól macsói bán, a várnai csata után országos főkapitány. Kezdetben Hunyadi János híve, később ellene fordult, Garai és Cillei szövetségeseként szerepe volt Hunyadi László kivégeztetésében. Mátyás királlyá választása után az ellene forduló főurak vezére és nagy sereggel vett részt a király elleni hadjáratban. Mátyás győzelmei után meghódolt és mindvégig hűséges maradt. Mátyás nevezte ki bosnyák királynak, fiának, Corvin Jánosnak is keresztapja. 1426-ban örökölte Bátorkő várát, a hozzá tartozó falvakat és birtokokat. Az ország más részein is voltak birtokaik az Újlakiaknak, mégis Palotához kötődtek a legjobban, viselték a Palotai nevet is. Az 1440-es évek elején kezdték építeni Palota várát, felhasználva egy 14. századi épületegyüttest is. (Később többször átépítették és megerősítették, amíg a mai formája kialakult.) Egyes kutatók szerint a várral egy időben a ferencesek palotai kolostorát is Újlaki Miklós építtette. Az bizonyos, hogy ez az időszak a rendház életének legvirágzóbb korszaka. 1456-ban itt tartották országos közgyűlésüket. Az Újlakiak idejére esik Bátorkő jelentőségének megszűnése. Szerepét fokozatosan Palota vette át, amelyet a magyar reneszánsz számottevő helyévé fejlesztettek. Újlaki Miklós halála után fia, Lőrinc örökölte, akinek 1524-ben bekövetkezett halála után kihalt az Újlaki család. Vége szakadt a város fejlődésének is, kezdődött a válságos török korszak. Újlaki Miklósról utcát neveztek el Várpalotán.

Irodalom

• NAGY Iván: Magyarország családai. Pest, 1865.
• CSÁNKI Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. 3. Köt. Budapest, 1897.
• SINGER Ábrahám: Palota város történetéből. Várpalota, 1921.
• FALLER Jenő: Várpalota története az Újlakiak és a Podmaniczkyak idejében. Veszprém, 1936.
• SZIJ Rezső: Várpalota. Budapest, 1960.
• KÖNCZÖL Imre: Várpalota rövid története. Várpalota, 1988.