Szíj Rezső

SZÍJ Rezső (Mezőlak, 1915. október 7. – Budapest, 2006. április 26.) református lelkész, író, történész. Apja: Szíj Gábor vasúti segédtiszt.

Élete

1934–1938-ban a Pápai Református Teológiai Akadémián tanult. 197ben a budapesti tudományegyetemen egyetemi doktori címet kapott. 1939 és 1946 között lelkész Sárváron, 1946-tól 1959-ig Pétfürdőn. 1961-től 1968-ig a Magyar Tudományos Akadémia Ipargazdasági Kutató Csoportjának könyvtárosa. 1968–1971-es években az Országos Széchényi Könyvtár főkönyvtárosa. 1985 és 1989 között évenként meghívott előadója a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör rendezte Luganói Tanulmányi Napoknak. 1994-től művelődéstörténetet tanít a Ref. Egyház Károli Gáspár Egyetemén. 1945-ben nemzetgyűlési képviselő. 1946–1948-ban a Misztótfalusi Könyvkiadó igazgatója, a Sárvári Rába Mezőgazdasági Szövetkezet alapítója és elnöke, a Bartók Béla Népi Kollégium alapítója és igazgatója. 1947-ben az Újhold felelős kiadója. 1960-ban megszervezte a Magyar Bibliofil Társaságot. 1973-ban létrehozta a Műgyűjtők és Műbarátok Körét. Ebből alakult 1978-ban a Budapesti Művészetbarátok Egyesülete, amelynek előbb főtitkára, majd elnöke. 1989-ben megalapította a Herman Ottó Társaságot, amelynek elnöke volt. Ő hozta létre a Társaság könyvkiadóját, amelynek elnöke és irodalmi vezetője. Számos kiállítást rendezett, előadásainak száma ezrekben mérhető. Tagja volt a pécsi Janus Pannonius Társaságnak, s a debreceni Ady Társaságnak. 1956-ig tagja volt a Magyar Írók Szövetségének, 1995-től újra tagja. 1958-tól tagja a Magyar Köztársaság Művészeti (Irodalmi) Alapjának, a Fészek Klubnak, a TIT-nek és még számos irodalmi, tudományos és művészeti körnek, egyesületnek. Gyűjteményének egy-egy részét a mosonmagyaróvári ref. egyháznak (1984), a kecskeméti Ráday Múzeumnak és Csorna városának (1986), a kecskeméti ref. egyháznak (1990), a Károly Gáspár Egyetemnek és Várpalota városának (1996) ajánlotta fel. 1995-től tagja a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ). 1998-ban megalapította a Várpalotai Várostörténeti Társaságot és szerkesztette kiadványait. Kutatómunkája: műgyűjtés, kiállítások rendezése, tudományos konferenciák szervezése, könyvszerkesztés, könyvkiadás.

Díjak, kitüntetések

1976 MTESZ Segner emlékérem. 1991 Magyar Köztársaság Csillagrendje. 1992 Ötvenhatos Emlékérem. 1995-ben ünnepélyes köszöntése 80. születésnapján, a Ráday Kollégium dísztermében, Budapesten, továbbá Kecskeméten, Lakiteleken, és a Magyarok Világszövetsége Székházában. 1995 a Lakitelek Alapítvány Nagydíja. 1995 Kölcsey Emlékérem a Társadalmi Egyesületek Szövetségétől. A Magyar Hitelbank Táncsics Alapítványa neki ítélte az 1995. évi képzőművészeti (műkritikusi) díjat, a kormányzat pedig a Nemzeti Ellenállási Emléklappal tüntette ki. 1996 Várpalota városa díszpolgára.

Művei

Irodalom és könyvtörténet

• Misztótfalusi Kis Miklós. Pápai Pariz Ferenc: Életnek könyve, 1937.
• Egy szórványgyülekezet élete, 1941.
• Az elveszett juh nyomában, 1942.
• Egy marék búza, 1943.
• Misztótfalusi Kis Miklós és siralmas éneke, 1943.
• A református egyház a szórványokban, 1944.
• Várpalota nyelvjárása, 1963.
• Szalay Károly, 1991.
• Ki is az a chicagói Szathmáry Lajos, 1993.
• Könyvkiadásunk és könyvkultúránk 1920–1944, 1993.
• Könyvkiadás-könyvművészet-társadalom I–IV. kötet, 1995–1999.
• Misztótfalusi Kis Miklós, 2000.
• Rajzok, festmények, domborművek, 2000.

Várostörténet

• Várpalota,
• 1960. Várpalota látképei, 1963.
• Sportélet Várpalotán, 1967.
• Várpalota 2000/2000.

Művészettörténet

• Reich Károly, 1964.
• Nagy Gyula, 1965.
• Szász Endre, 1965.
• Demjén Attila, 1966.
• Szentiványi Lajos, 1967.
• Lőrincz Gyula, 1971 (Szlovákul is.)
• Rafael Győző, 1972.
• Könyvjegyeim, 1975.
• Xantus Gyula, 1977. Jakab Károly és Kelemen Kristóf, 1977. Mikus Sándor, 1977. Művészettörténeti tanulmányok I–IV. kötet, 1977–1979.
• Tallós-Prohászka István, 1979.
• A műgyűjtésről, 1980.
• Szinte Gábor, 1980.
• Percz János, 1981.
• Ridovics László, 1982.
• Gondolatok Prokop Péter képei előtt, 1983.
• Művészetbarátok könyve I–II., 1982, 1983.
• Staudt-Csengeli Mihály, 1986.
• Utam a művészi rajzhoz és a grafikához, 1990.
• A könyvkötés művésze Váci György, 1991.
• Dedikált könyveim, 1988, 1994.
• Tokay János, 1994. – Mata János (1907–1944), 1995.
• Mata János metszetek és rajzok, 1995.
• Festmények, szobrok, rajzok a Gyűjteményben, 1995.
• Sokágú életfa, 1995.
• Magyarság mérlegen, 1995.
• Ex libriszek és alkalmi grafikák, 1996.
• A Szenci Molnár Társaság és kiadványai, én. Sajtó alatt (2000):
• Misztótfalusi és kora. A zene világából.

Cikkek, tanulmányok

Prohászka Ottokár árnyékban és napfényben. Séták a Dunakanyarban. Balsors? Nem! – Tanulmányok. Szociális vívmányok Horthy Miklós kormányzósága alatt. Kiegészítő adatok Szíj Rezső arcképéhez. Hogyan kell elbánni a bennszülöttekkel? Távoztassátok el a régi kovászt. Az állandósuló vörös terror. Megmenthető-e a református egyház? Cikkek tanulmányok: HARTYÁNI István: ~ Bibliográfiája (1934–1991 és 1992–1995) 1662 tételben sorolja fel műveit: könyveit, katalógusait, tanulmányait, cikkeit. Ez a tételszám azóta több százzal bővült. Tizenegy témakörben publikált. Írásainak nagyobb része a képző- és iparművészettel foglalkozik. Utána következik az irodalom, irodalomtörténet, majd a könyvkiadás-történet, a könyvművészet és az egyházi irodalom. Kisebb szeletek esnek a történelem, gazdaság, a publicisztika s az építészet területére. De találkozunk az ének, zene, tánc, egészségügy, környezetvédelem, bibliográfia, lexikon s a sport témáival is. Az egyházi, tudományos, művészeti, társadalomtudományi, politikai folyóiratok s lapok szinte minden jelentős kiadványában találkozhatunk írásaival.

Irodalom

• HARTYÁNI István: Szíj Rezső Bibliográfia (1934–1991). Budapest, 1991.
• HARTYÁNI István: Szíj Rezső Bibliográfia (1992–1995). Budapest, 1995.
• KÖVY Zsolt: Pályakép Szíj Rezsőről. Budapest, 1997.
• HARTYÁNI István: Szíj Rezsőről. Budapest, 1997.