Vass Elemér

VASS Elemér (Budapest, 1887. június 28. – Tihany, 1957. december 9.) festőművész.

Élete

Jogot végzett és minisztériumban helyezkedett el. Közben az Iparrajziskolában Pap Henrik növendékeként tanult. Az 1. világháborúban harcolt, majd hadifestőként tevékenykedett, később Franciaországban és Olaszországban járt tanulmányúton. 1912-től szerepelt kiállításokon, első önálló tárlatát 1921-ben rendezte az Ernst Múzeumban. 1934-ben nagy sikerei voltak egy londoni kiállításon. 1935-ben Zebegényben telepedett le, 1939-ben az ottani lengyel menekülttábor parancsnokának nevezték ki. Sok lengyel katonát mentett meg. Finom, szürkés tónusú képein ekkor Szőnyi István és Berény Róbert hatása érezhető. Gyűjteményes kiállítással Európa minden jelentősebb városában szerepelt. 1946-tól Tihanyban dolgozott, itt érett egyénivé művészete, ekkor bontakozott ki színeinek ragyogó, eleven ereje. Többnyire tájképeket és csendéletet festett. 1957-ben a Csók István Galériában, 1966-ban, Veszprémben volt emlékkiállítása. Több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. Tihanyban, a volt lakóházán Borsos Miklós által készített plakett, Balatonfüreden utcanév őrzi emlékét.

Irodalom

• B. JANCZKY Veronika: Emlékezés Vass Elemérre (1887–1957. = Veszprémi Szemle, 1958. 1. sz.
• HEITLER László: Vass Elemér képei Veszprémben. = Művészet, 1966. 10. sz.
• SZIJ Rezső: Vass Elemér emlékkiállítása Veszprémben. = Művészet, 1966. 10. sz.
• SZIJ Rezső: Vass Elemér Tihanyban. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. Veszprém, 1967.
• BODOSI György: Illyés Gyula Tihanyban. Pécs, 1990.
• LIPTÁK Gábor: Nyitott kapu. Budapest, 1982.