Bér Júlia

BÉR Júlia (Bruck Karolin, Šimiková Karolin, Bérová Júlia) festő-, grafikusművész

Bér Júlia (Zirc, 1911. május 8. - Zirc, 2012. június 10.) festő- és grafikusművész

Élete

Édesapja Bruck Péter Pál képzőművészeti kereskedő, keretező-üveges, varrógépjavító, édesanyja Rubinstein Mária háztartásbeli. Szülei boltjában szépre érzékeny gyerekként megismerhette a művek megbecsülését, az otthoni levegővel együtt szívta magába a képek illatát. 10 évesen került a budapesti Notre Dame kolostor iskolájába. A második anyanyelve a francia lett és apácának készült. Édesapja halálát követően hazaköltözött, hogy özvegy édesanyját támogassa. Jómódú családok nevelőnője lett, így került a Tersánszky házaspárhoz is. Ott fedezték fel rajztehetségét és a gobelinüzemükben alkalmazták. 1929-32-ben elvégezte a párizsi L’Art et Métiez festőiskolát. 1935-ben férjhez ment, Prágában telepedtek le, ahol 1936-ban Ivanka Bokovacová festőiskoláját látogatta.

Az ország náci megszállása után férjét elfogták és koncentrációt táborba zárták. Mártírhalála mély nyomot hagyott a művésznő 1945 utáni alkotásain: olajjal készült tájképei és prágai motívumokat felhasználó műveinek színe sötét, szomorúságot árasztanak. Bér Júlia fájdalmát az alkotásban gyógyította. Több mint tíz évet töltött a kladnói, ostravai, sokolovi bányákban. A vájárokat ott rajzolta, ahol a legveszélyesebb munka folyt. Eleinte Prágában olajfestészettel foglalkozott. A német megszállás alatt a Felvidéken élt, ahol főleg a Garam-völgyi tájak szépsége hatott művészetére. Sok arcképet festett, közöttük gyermekportrékat is. A háború után rajzolta és festette bányásztémájú képeit. Az 50-es évek végén a grafika vonzza, főleg a linómetszet. Alkotói pályája későbbi szakaszában kifejezési eszközeinek súlypontját a sokszorosító eljárásokra helyezte át. Grafikai sorozatai készültek a „harmadik világ” felszabadulási erőfeszítéseivel foglalkozó témakörben. Ilyen pl. az Afrika ciklusa (1963-64). Azután áttér a fametszetre, mely egészen a 90-es évekig tart. „Fény és árnyék” sorozat, „Vltava” (Moldva, közben monotípiákat és készít. „Fényben fürdő” (1981-82.) Második férjével számos tanulmányutat tesz. Vázlatfüzetében szülőhazáján, Magyarországon kívül a német Balti-tengervidékről, Bulgáriából, Jugoszláviából, a Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságaiból és Franciaországból is rengeteg skiccet hoz magával, műveiben fel is használja ezeket. A hetvenes években született több, az ősi Prága ritkaságszámba menő műemlékeit bemutató fametszete (pl. Szt. Vitus-dóm tornya, a Týn-templom), vagy fekete-fehér fametszete Zirc látképe (1975) címmel. Szülőhazájával 1970-től éledtek újjá és váltak rendszeressé kapcsolatai. Ekkor ajándékozta Zircnek a Fény és árnyék színes fametszet sorozatot. Ekkor született meg az ötlete, hogy több csehszlovákiai grafikustól, később más országok művészeitől és magyar kollégáitól is kér alkotásokat. Létrehozta a ZIRCI GALÉRIA Barátság Grafikai Gyűjteményét. A gyűjteményt a zirci Reguly Antal Múzeum és Népművészeti alkotóház gondozza. A nyolcvanas évek elején alkotta – nagyszabásúan megtervezett sorozatának - színes grafikai lapjait A nemzetek kultúrája címmel: Cseh románc, Morva ritmusok, Szlovák ballada, A magyar mondavilágból, A puszta dala, Variációk az ősi Oroszországra, Ifjúságom Franciaországa, Spanyolország – Goya emlékezetére. Előtanulmányt jelentett a felsoroltakhoz a prágai motívumokból álló fekete-fehér fametszetsor is. (pl. Hradčanyból, Az Óvárosból, A Kisoldalból – 1980.) E lapjain már nem csupán az egyes prágai műemlékeket ábrázolja, hanem több ismert motívumot fűz össze különböző szimbólumokkal, attribútumokkal (pl. rózsa, házcégér). Ennek a termékeny alkotói időszakának első éveiben készített 10 színes monotípiából álló sorozatot is Fénnyel övezett címmel, Jaroslav Seifert, a később Nobel-díjjal kitüntetett cseh költő Prágát megéneklő verseskötetének tiszteletére. Alkotó éveinek végén virágcsendéleteket festett pasztell technikával.

Tagság szakmai szervezetekben

Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége Csehszlovák Képzőművészeti Alap

Díjak, kitüntetések

1985. Veszprém megyéért kitüntető díj arany fokozata 1989. Zirc város díszpolgára 2000. Franz Kafka-díj 2001. Masarik-díj 2006. A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje

Önálló kiállítások

1943 • Kračmar G., Kladno 1949 • Üzemi Klub, Ostrava-Vítkovice 1953 • Városi Galéria, Kladno 1955 • Magyar Kultúra Háza, Prága 1956 • Kultúrközpont, Szokolov 1958 • Kultúrközpont, Nové Sedlo 1965 • Bolgár Kultúra Háza, Prága 1964-67 • Rousínov • Polešovice • Boršice • Tučapy 1969 • Hadsereg Központ Kultúrház, Prága 1971 • V. Kramář G., Prága • Csehszlovák Kultúra Háza, Budapest • Zirc • Várpalota • Veszprém • Horní Bříza 1972 • Csehszlovák Kultúra Háza, Szófia • Plovdiv • Karlovo 1974 • Dílo G., Uherské Hradiště 1977 • Írók Székháza Galéria, Prága 1979 • Jezov Kultúrház, Buchlovice 1982 • Írók Székház Galéria, Prága • Zirc 1985 • Magyar Kultúra Háza, Prága 1988 • Grafikai Technikák, G. D., Prága 1991, 1997, 1999 • Városi Galéria, Zirc 1999 • Európai kóborlásaim apró ihletei, Városi Galéria, Zirc. 2011. 100. születésnapján jelenlétében életmű-kiállítás a zirci Városháza nagytermében

Válogatott csoportos kiállítások

1945 • Umelecká beseda, Pozsony 1950 • Szlovákiai Képzőművészek, Pozsony • Csehszlovák művésznők, Prága 1954 • A Jirásek-verseny, Hronov 1955 • Jubileumi Tárlat, Prága 1959-60 • Képzőművészek csoportja, Prága 1967, 1969 • Prágai Szalon 1969 • Jelenkori cseh festők önarcképei, Prága 1970 • Prágai motívumok, Prága 1972 • Csehszlovák művészek útirajzai, Prága 1974 • A család, a gyermekek élete, Prága 1975 • Csehszlovák Grafika, Csontváry Terem, Budapest 1976 • A nő mai művészetünkben, Prága 1983 • Az életért, a békéért, Prága 1983 • Nemzetközi Dimitrov-verseny, Szófia 1991 • Albatros, Prága 1992-96 • Nemzetközi Grafikai Gyűjtemény, Zirc.

Forrás

Hana Smidrkalová: Történet, melyet az élet írt, in. Zirc és Vidéke 1999. május. A cseh és szlovák képzőművészek szótára 1950-1997. (154. oldal) Prof. Vlastimil Vinter tanulmánya (kézirat)