Aranycsillag üzlet és apartmanház
| Aranycsillag üzlet és apartmanház | |||||
 | |||||
| Helye: | Balatonfüred | ||||
| Építési adatok | |||||
| Építés éve : | |||||
| Építtető: | Kállay Gyula | ||||
| Tulajdonos: | magántulajdon | ||||
| Felújítva : | 1947 | ||||
BALATONFÜRED, ZSIGMOND UTCA 1.
Az épületegyüttes láthatóan két különböző stílusú és korú épületből áll, amelyek építészetileg nem védettek ugyan, de Füred 20. századi történetében fontos szerepet játszottak. A magántulajdonban lévő épületeket a közelmúltban felújították, bennük apartmanokat, vendéglátóhelyeket és üzleteket alakítottak ki.
A nyugati szárny falára 1994-ben emléktáblát helyezett el az 1991-ben újjáalakult Balatoni Szövetség, az 1904-ben alakult Balatoni Szövetség a tó érdekében végzett munkájának emlékére. Szövege szerint ezt az épületet a Balatoni Szövetség 1927-ben építtette az általa létrehozott „Üdülőház Szövetség”[1] számára, amely egyben a Szövetség székháza is volt. (Meg kell jegyezni, hogy ez az épületrész már állt, amikor a Balatoni Szövetség Üdülőház Szövetkezete 1927-ben felépítette a szomszédos új, háromemeletes épületet. Ezt a szárnyat csak 1930-ban építették át.)
A két épület telkét is az 1866-os parcellázáskor alakították ki. A nyugati szárny alapjaiban már legalább 126 éves, hiszen 1882-ben itt állt Kállay Gyula nyaralója,[2] valószínűleg ő építtette. Az 1884-es vendégnévsor szerint Kállay Gyula, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság főtisztviselője nyaralt benne, 1885-ben Tolnay Lajos író, 1886-ban Csemegi Károly jogász is itt pihent.
1887-ben Kállay Gyula a Füreden megalakult Balaton Egylet igazgatóságának is tagja volt.[3] 1888-ban már a Bécsi Biztosító Társaság budapesti főügynökségének főnökeként szerepelt a vendégnévsorban, ő és családja 9 fővel tartózkodott a nyaralóban. Az 1889-ben készült térképen Kállay nyaralóként jelölik a nyugati oldalon álló épületet, előtte keleti irányban parkszerű kert húzódott a meghosszabbított Liget utcáig. Kállayék valószínűleg több telket is megvásároltak.
1898-ban Kállay Gyula már a New Yorki Germánia Életbiztosító-Társaság magyarországi igazgatója, a vendégnévsor szerint adakozott a színkörre és a kórházra is. Az 1900-ban készült térképen már három épület látható a telken. A nagy nyaraló a mai Csokonai utcai oldalon (akkor Zsigmond utca) még mindig Kállay villa néven. A kisebb villában még 1911-ben is nyaralt a család. (Kállay Mariska villa.)
1911-ben arról írt a Balatonfüred című lap, hogy a „nagy Kállai nyaralót” a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank „Lánczy” jótékony és betegsegélyező alapja bérbe vette, benne szanatóriumot létesít szívbeteg alkalmazottai részére. A szanatórium berendezését és vezetését Szilágyi dr. bankorvos és Sümegi József dr. jeles szívgyógyászunk látja majd el.[4] A Balaton is hírül adta, hogy a Veszprémi Takarékpénztár tulajdonában lévő emeletes, 16 szobás nyaralót a Balatoni Szövetség közreműködésével kibérelte a Lánczy Leó jótékonycélú alapítvány, az épületet átalakítják és berendezik banktisztviselők számára.[5]
A terv valószínűleg nem valósult meg, a hírekben sem szerepelt többet. 1912-ben már Friduska nyaraló,[6] neve 1913-ban is megmaradt, ekkor Berkovits Jenő a húszszobás nyaraló tulajdonosa.[7]
1914-ben már a miskolci Friedländer Jónásé. Az árnyas parkban álló, bérelhető Friedländer-villában 16 modern bútorokkal berendezett szoba, négy konyha, éléskamra volt.[8] 1915-ben Friduska nyaralóként, Friedländer nyaralóként is említik. 1916-ban a dr. Pollacsek-Friedlander nyaraló földszintjét már a Balatoni Élelmező Szövetkezet helyiségei foglalják el.[9] A szövetkezet 1917-ben megszerezte az egész épületet, 1922-ben „saját emeletes házában munkálkodik” – írta a Balaton.
Az 1928-as térkép a mai Csokonai utcai épületben még mindig a Balaton Élelmezési Szövetség(!) áruházát jelöli. Az egykori park helyén a Liget utcai oldalon (ma Zsigmond u.) ekkor már állt a Balaton Szövetség nagy üdülőháza.
1929-ben az élelmezési szövetkezet épületét is megvásárolta a Balatoni Szövetség Üdülőház Szövetkezete. Azt tervezték, hogy a házat a tél és tavasz folyamán átépítik.[10] A munka Kemény Zoltán tervei alapján, Csimár Károly kivitelezésében készült. 1930. június 29-én megnyílt a 40 szobás, pompás új épület.[11] Az átalakítás során összekötötték a háromemeletes nagy épülettel, amelyben a szövetség üdülőháza működött.
Ennek az építési terve már 1925-ben felvetődött. A Balaton című lap arról írt, hogy a Balatoni Szövetség egy házépítő szövetkezet szervezésén fáradozik, és Füreden szeretné felépíteni az első egész évben nyitva tartó szövetkezeti üdülőházát.[12] Az építendő üdülő szobáinak használati jogát minisztériumok, vármegyék, városok, tisztviselői jóléti alapok, pénzintézetek és egyéb intézmények, esetleg magánszemélyek is üzletrész jegyzésével válthatnák meg, ebből az összegből fedeznék a telekvétel, építés és a berendezés költségeit. 1926 januárjában megalakult a Balatoni Szövetség Üdülőház Szövetkezete. Elnöke Óvári Ferenc, ügyvezető igazgatója Cséplő Ernő lett.[13] Megvásárolták az egykori Kállay nyaraló kertjét képező területet, és 1926 októberében elkezdődött a háromemeletes, százszobás épület építése.[14] Decemberben már tető alatt volt, május közepére tervezték a megnyitását.[15] 1927. július 3-án készült el, Rados Jenő (1895–1992) építész tervei szerint.[16] Két év alatt az összes szobát eladták. A Balatoni Művészkolónia Egyesületnek 6 műteremszobát alakítottak ki.[17] 1928-ban négytermes, 36 ágyas diákturista szállást létesítettek.[18] A nagy érdeklődés miatt 1928-ban egy új 250 szobás nagyobb épületet terveztek építeni, ez azonban nem valósult meg. Csak a szomszédos épület átalakításával tudták a szobák számát bővíteni.
1931-ben a két épületben összesen 150 szoba volt, ebből 120 alapítványi szoba szolgálta a tisztviselő középosztály érdekeit.[19]
1941-ben létesítenek egy nagy kurszalont és társalgót olvasóval együtt.[20] A konyhát kihelyezték az épületből, helyén épült a társalgó, átalakították a főbejáratot, elé szélfogót építettek, a főbejáratnál zárt telefonfülkét helyeztek el.[21] A második világháború alatt az épületben hadikórház működött.[22] 1945. március 25-e után a Vörös Hadsereg főparancsnoksága foglalta le az épületet.[23]
A romos házat 1947-ben a MÁVAG vette gondozásba, kifestették, bebútorozták, 220 személlyel megkezdték az üdültetést, részben használhatóvá tették az éttermet is. Aztán 1952-ben „Arany Csillag” szállodaként megnyitották.[24] 1957 decemberében az útikönyv szerint az egész évben nyitva tartó „Arany Csillag” szállodában 119 szoba, 260 ágy van. A szobák egy része hideg-meleg folyóvízzel ellátott. Van étterem, árnyas kerthelyiség, tetőterasz, napozó, társalgó, télen központi fűtés.[25] Az 1980-as években télen a szívkórház betegeinek egy részét is itt gyógyították.
Jegyzetek
- ↑ A szövetkezet neve helyesen Balatoni Szövetség Üdülőház Szövetkezete volt
- ↑ Lasz Samu: Dunántúli képes naptár 1882.
- ↑ Balaton-Füred 1887. máj. 15. 3. sz.
- ↑ Balatonfüred. 1911. máj. 14. 1. sz. 5.
- ↑ Balaton. 1911. 3. sz. 31.
- ↑ Magyar Tenger 1912. aug. 28. 8. sz.
- ↑ Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdő, nyaralóhely és ásványvíztelep. Balatonfüred, 1913. 28.
- ↑ Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely. Balatonfüred, 1914. 68.
- ↑ Balaton. 1916. 10-12. sz. 61.
- ↑ Balaton 1930. 1-2. sz. 9.
- ↑ Balaton. 1930. 7. sz. 59.
- ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém. 1988. 523.
- ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém. 1988. 524.
- ↑ Balaton. 1926. 10. sz. 117-118.
- ↑ Balaton 1926. 12. sz. 136.
- ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém. 1988. 524.
- ↑ Balaton. 1927. 12. sz. 138.
- ↑ Balaton. 1928. 4. sz. 29.
- ↑ Balaton. 1931. 8. sz. 72.
- ↑ Balatonfüred. 1941. jan. 18. 3. sz.
- ↑ Balaton. 1942. 6. sz. 23.
- ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém. 1988. 292.
- ↑ Z. Karkovány Judit: Fejezetek egy füredi polgárcsalád életéből. = Füredi História. 7. sz. 2004. 25.
- ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém. 1988. 525.
- ↑ Lipták Gábor–Zákonyi Ferenc: Balatonfüred, 1958. 64.
Forrás
Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.
