Kossuth Lajos forrás
Kossuth Lajos forrás | |||||
Helye: | Gyógy tér (Balatonfüred) | ||||
Felavatva: | |||||
Alkotó(k): | |||||
Anyaga: | |||||
Felirat: | |||||
„Kossuth Lajos forrás 1802” (az oszlopok felett) | |||||
Az itt feltörő szénsavas forrást Lécs Ágoston tihanyi apát 1743-ban tölgyfa odúba foglaltatta és melléje fürdőket építtetett. Az első kútház négy oszlopon nyugodott, rajta az évszám 1788. 1800-ban klasszicista stílusban átépítették és ivócsarnoknak nevezték. Az 1852-ben Fruman Antal által átalakított kútház 12 kőoszlopon nyugszik. A forrás Ferenc József császár füredi látogatásának emlékére, 1852-ben a Ferenc József forrás nevet kapta, 1952-ben nevét Kossuth Lajos forrásra változtatták. A kútházat 1979-ben és 1993-ban újították fel. Vizének gyógyító hatását a XVIII. századtól több magyar költőnk énekelte meg. A kút melletti táblákon Fejér Antal, Vitkovics Mihály, Berzsenyi Dániel, Garay János, Berda József és Keresztury Dezső sorai olvashatók. Az 1912-13-as szanatóriumi építkezésekor a
Kossuth forrás és a kórház épülete között újabb kutakat fúrtak. Elnevezésük: Lobogó gyógyforrás, Savós gyógyforrás, Lóczy gyógyforrás és Falmelléki gyógyforrás. Ezek betongyűrűbe foglalva a kórház fürdőjét táplálják. (A Savós forrás vizét a múlt században juhsavóval keverve itták.) Kossuth Lajos politikus (Monok, 1802. szeptember 19. - Torino, 1894. március 20.). 1842-ben a balatonfüredi Horváth-házban szállt meg feleségével. Észrevételeit az általaszerk esztett Pesti Hírlapban megjelent fürdőlevelében írta le. Dicsérte a szobája ablakából elé táruló szép kilátást, bírálta a Balaton környék elmaradottságát, a társadalmi elkülönülést és szorgalmazta a balatoni gőzhajózás megindítását. Ő készítette el a Balatoni Gőzhajózási Társaság alapszabályának tervezetét, amelynek alapján elkezdődhetett
a gőzhajózás megszervezése. Javasolta, hogy az első hajót Kisfaludy Sándorról nevezzék el. A városban utca viseli nevét.