Aranycsillag üzlet és apartmanház
BALATONFÜRED, ZSIGMOND UTCA 1.
Az épületegyüttes láthatóan két különböző stílusú és korú épületből áll, amelyek építészetileg nem védettek ugyan, de Füred 20. századi történetében fontos szerepet játszottak. A magántulajdonban lévő épületeket a közelmúltban felújították, bennük apartmanokat, vendéglátóhelyeket és üzleteket alakítottak ki.
A nyugati szárny falára 1994-ben emléktáblát helyezett el az 1991-ben újjáalakult Balatoni Szövetség, az 1904-ben alakult Balatoni Szövetség a tó érdekében végzett munkájának emlékére. Szövege szerint ezt az épületet a Balatoni Szövetség 1927-ben építtette az általa létrehozott „Üdülőház Szövetség”[1] számára, amely egyben a Szövetség székháza is volt. (Meg kell jegyezni, hogy ez az épületrész már állt, amikor a Balatoni Szövetség Üdülőház Szövetkezete 1927-ben felépítette a szomszédos új, háromemeletes épületet. Ezt a szárnyat csak 1930-ban építették át.)
A két épület telkét is az 1866-os parcellázáskor alakították ki. A nyugati szárny alapjaiban már legalább 126 éves, hiszen 1882-ben itt állt Kállay Gyula nyaralója,[2] valószínűleg ő építtette. Az 1884-es vendégnévsor szerint Kállay Gyula, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság főtisztviselője nyaralt benne, 1885-ben Tolnay Lajos író, 1886-ban Csemegi Károly jogász is itt pihent.
1887-ben Kállay Gyula a Füreden megalakult Balaton Egylet igazgatóságának is tagja volt.[3] 1888-ban már a Bécsi Biztosító Társaság budapesti főügynökségének főnökeként szerepelt a vendégnévsorban, ő és családja 9 fővel tartózkodott a nyaralóban. Az 1889-ben készült térképen Kállay nyaralóként jelölik a nyugati oldalon álló épületet, előtte keleti irányban parkszerű kert húzódott a meghosszabbított Liget utcáig. Kállayék valószínűleg több telket is megvásároltak.
1898-ban Kállay Gyula már a New Yorki Germánia Életbiztosító-Társaság magyarországi igazgatója, a vendégnévsor szerint adakozott a színkörre és a kórházra is. Az 1900-ban készült térképen már három épület látható a telken. A nagy nyaraló a mai Csokonai utcai oldalon (akkor Zsigmond utca) még mindig Kállay villa néven. A kisebb villában még 1911-ben is nyaralt a család. (Kállay Mariska villa.)
1911-ben arról írt a Balatonfüred című lap, hogy a „nagy Kállai nyaralót” a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank „Lánczy” jótékony és betegsegélyező alapja bérbe vette, benne szanatóriumot létesít szívbeteg alkalmazottai részére. A szanatórium berendezését és vezetését Szilágyi dr. bankorvos és Sümegi József dr. jeles szívgyógyászunk látja majd el.[4] A Balaton is hírül adta, hogy a Veszprémi Takarékpénztár tulajdonában lévő emeletes, 16 szobás nyaralót a Balatoni Szövetség közreműködésével kibérelte a Lánczy Leó jótékonycélú alapítvány, az épületet átalakítják és berendezik banktisztviselők számára.[5]
A terv valószínűleg nem valósult meg, a hírekben sem szerepelt többet. 1912-ben már Friduska nyaraló,[6] neve 1913-ban is megmaradt, ekkor Berkovits Jenő a húszszobás nyaraló tulajdonosa.[7]
1914-ben már a miskolci Friedländer Jónásé. Az árnyas parkban álló, bérelhető Friedländer-villában 16 modern bútorokkal berendezett szoba, négy konyha, éléskamra volt.[8] 1915-ben Friduska nyaralóként, Friedländer nyaralóként is említik.
1916-ban a dr. Pollacsek-Friedlander nyaraló földszintjét már a Balatoni Élelmező Szövetkezet helyiségei foglalják el.[9] A szövetkezet 1917-ben megszerezte az egész épületet, 1922-ben „saját emeletes házában munkálkodik” – írta a Balaton.
Az 1928-as térkép a mai Csokonai utcai épületben még mindig a Balaton Élelmezési Szövetség(!) áruházát jelöli. Az egykori park helyén a Liget utcai oldalon (ma Zsigmond u.) ekkor már állt a Balaton Szövetség nagy üdülőháza.
1929-ben az élelmezési szövetkezet épületét is megvásárolta a Balatoni Szövetség Üdülőház Szövetkezete. Azt tervezték, hogy a házat a tél és tavasz folyamán átépítik.[10] A munka Kemény Zoltán tervei alapján, Csimár Károly kivitelezésében készült. 1930. június 29-én megnyílt a 40 szobás, pompás új épület.[11] Az átalakítás során összekötötték a háromemeletes nagy épülettel, amelyben a szövetség üdülőháza működött.
Ennek az építési terve már 1925-ben felvetődött. A Balaton című lap arról írt, hogy a Balatoni Szövetség egy házépítő szövetkezet szervezésén fáradozik, és Füreden szeretné felépíteni az első egész évben nyitva tartó szövetkezeti üdülőházát.[12] Az építendő üdülő szobáinak használati jogát minisztériumok, vármegyék, városok, tisztviselői jóléti alapok, pénzintézetek és egyéb intézmények, esetleg magánszemélyek is üzletrész jegyzésével válthatnák meg, ebből az összegből fedeznék a telekvétel, építés és a berendezés költségeit. 1926 januárjában megalakult a Balatoni Szövetség Üdülőház Szövetkezete. Elnöke Óvári Ferenc, ügyvezető igazgatója Cséplő Ernő lett.[13] Megvásárolták az egykori Kállay nyaraló kertjét képező területet, és 1926 októberében elkezdődött a háromemeletes, százszobás épület építése.[14] Decemberben már tető alatt volt, május közepére tervezték a megnyitását.[15] 1927. július 3-án készült el, Rados Jenő (1895–1992) építész tervei szerint.[16] Két év alatt az összes szobát eladták. A Balatoni Művészkolónia Egyesületnek 6 műteremszobát alakítottak ki.[17] 1928-ban négytermes, 36 ágyas diákturista szállást létesítettek.[18] A nagy érdeklődés miatt 1928-ban egy új 250 szobás nagyobb épületet terveztek építeni, ez azonban nem valósult meg. Csak a szomszédos épület átalakításával tudták a szobák számát bővíteni.
1931-ben a két épületben összesen 150 szoba volt, ebből 120 alapítványi szoba szolgálta a tisztviselő középosztály érdekeit.[19] 1941-ben létesítenek egy nagy kurszalont és társalgót olvasóval együtt.[20] A konyhát kihelyezték az épületből, helyén épült a társalgó, átalakították a főbejáratot, elé szélfogót építettek, a főbejáratnál zárt telefonfülkét helyeztek el.[21] A második világháború alatt az épületben hadikórház működött.[22] 1945. március 25-e után a Vörös Hadsereg főparancsnoksága foglalta le az épületet.[23]
A romos házat 1947-ben a MÁVAG vette gondozásba, kifestették, bebútorozták, 220 személlyel megkezdték az üdültetést, részben használhatóvá tették az éttermet is. Aztán 1952-ben „Arany Csillag” szállodaként megnyitották.[24] 1957 decemberében az útikönyv szerint az egész évben nyitva tartó „Arany Csillag” szállodában 119 szoba, 260 ágy van. A szobák egy része hideg-meleg folyóvízzel ellátott. Van étterem, árnyas kerthelyiség, tetőterasz, napozó, társalgó, télen központi fűtés.[25] Az 1980-as években télen a szívkórház betegeinek egy részét is itt gyógyították.
Jegyzetek
- ↑ A szövetkezet neve helyesen Balatoni Szövetség Üdülőház Szövetkezete volt
- ↑ Lasz Samu: Dunántúli képes naptár 1882.
- ↑ Balaton-Füred 1887. máj. 15. 3. sz.
- ↑ Balatonfüred. 1911. máj. 14. 1. sz. 5.
- ↑ Balaton. 1911. 3. sz. 31.
- ↑ Magyar Tenger 1912. aug. 28. 8. sz.
- ↑ Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdő, nyaralóhely és ásványvíztelep. Balatonfüred, 1913. 28.
- ↑ Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely. Balatonfüred, 1914. 68.
- ↑ Balaton. 1916. 10-12. sz. 61.
- ↑ Balaton 1930. 1-2. sz. 9.
- ↑ Balaton. 1930. 7. sz. 59.
- ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém. 1988. 523.
- ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém. 1988. 524.
- ↑ Balaton. 1926. 10. sz. 117-118.
- ↑ Balaton 1926. 12. sz. 136.
- ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém. 1988. 524.
- ↑ Balaton. 1927. 12. sz. 138.
- ↑ Balaton. 1928. 4. sz. 29.
- ↑ Balaton. 1931. 8. sz. 72.
- ↑ Balatonfüred. 1941. jan. 18. 3. sz.
- ↑ Balaton. 1942. 6. sz. 23.
- ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém. 1988. 292.
- ↑ Z. Karkovány Judit: Fejezetek egy füredi polgárcsalád életéből. = Füredi História. 7. sz. 2004. 25.
- ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém. 1988. 525.
- ↑ Lipták Gábor–Zákonyi Ferenc: Balatonfüred, 1958. 64.
Forrás
Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.
