A balatonalmádi róm. kat. egyházközség története
Adva van egy filoxera által kipusztított szőlőhegy (1882). A debreceni Déri Múzeum őrzi Telepy Károly festményét „Almádi szőlőhegy". A Balaton- és Érmellékére jellemző pincegádor. Pusztuló félben. Körüle sivár, kiégett vörös talaja. Siralmas kép. Csak a rózsáló színben hangolt tónus teszi reményessé. Lakóinak lelki ügyeit a vörösberényi plébánosok látják el. Közigazgatásilag fele Szentkirályszabadjához, másik fele Szárberényhez tartozott 1872-ig.
A Lok dűlőrészen szőlő alá forgatáskor római kori épületmaradványokat, sírkamrákat, oszloptöredékeket, téglákat mentettek be a veszprémi múzeumba, mikor az már kultúrigény lett. Tehát lakott hely volt. Legalább az a rész, mely az Öreghegytől a Malompatakig terül. Középkori okleveles tanulság kettő fordul elő. A veszprémi káptalan 1493, 1519-ben határjáráskor „Almádi szőlőhegy"-nek említi. Kezdettől káptalani birtok. Tévesen az almádi bencés apátsággal vétették össze. E múltja tudákos megírója egyenesen szárberényi „dömés apátságot" írt (Sz. M.). Szárberény Vörösberény okleveles neve. Szár: szirtet jelent. Vörös jelzőjét a régi lakosok nem a kövének, a permi homokkőnek színéről, hanem a jezsovitákról, kiket „Vörösbarátoknak" hívott a pálos fehér, a ferences cseri s a premontrei fehér papokkal szemben. A Jézus társaság rend fennállásáig Almádi hívei is a freskós, remek barokk csodába jártak istentiszteletekre. Eltöröltetésük után, 1773-tól világi plébániává alakul. Anyakönyvei 1746-tól vezetve s ott már Vörösberény a neve.
Almádi telektulajdonosai legnagyobb részt veszprémi mesteremberek a székeskáptalanon kívül. Oly szép számmal lakták Almádit, hogy 1885-től lelki szükségét érezték kápolna emeltetésének. Közadakozásból épült a Remete patak balpartján, a már 1879-ben emelt kőkereszt mögött, két út összetorkolásánál „Apostolok oszlása" tiszteletére a kt. kápolna. Telkét Kurcz Rudolf és neje ajándékozta. Brenner Lőrinc és Krisztián József építették. Később a bájos királyi Szent tiszteletére „Szűzszent Margit" ajánlották föl. Az oltárképet Blázy Imre, a veszprémi áll. polg. iskola rajztanára festette (1890). A kápolna búcsúját nyáron (Alacoque Margit) tartották s 1935-ig a berényi plébános s kántor kötelezően misét szolgáltak, bár a királyleány névünnepe jan. 19-re esik.
Almádi már szervező kezekbe kerül. Véghely Dezső történész s a megye alispánja várszerű nyaralót építtet. Parkot és gyümölcsöst létesít körülötte. Példáját követik a birtokosok. A rózsaszíntónusú Telepy kép jóslat. Utat mutat. A téres nagy telkeken egymás után épülnek a tágas nyaralók. A vezető alispán példájára Brenner cementgyáros Véghelyi mellé új, mozgékonyabb ember szerződik: Óvári Ferenc, Veszprém városának ügyésze, s a Veszprémi Takarék megszerzi a székeskáptalantól az alsóörsi közlekedési útmentét. Hosszú lejáratú kölcsönöket bocsáttat hozzá a takarékjával a vásárlóknak. Az ország minden részéből toborzódnak: Pozsonytól Kolozsvárig, Győr, Budapest, megint Veszprém jár elől jó példával. Nagyrésze kisemberek. Már a vincellérek, s más állandó lakosok száma iskola építését kívánja. 1904-ben avatják fel az állami iskolát. Óvári ajándékozta hozzá a telket. Hitoktatásra a vörösberényi r. kat. plébánosok, a ref. lelkészek járnak át. Óvári szervezi a fürdőorvosi, a jegyzői, majd az állandó községi orvosi állással kapcsolatban a gyógyszertárt, csendőrséget, postamesterséget. Állandó lakók száma 1890-ben 296, 1900-ra megkétszereződik, 1920-ra 986, ebből kat. 686, ref. 247, egyéb 53.
1908-ban megépül a felső balatoni vasútvonal. Börgöndön át Budapestet köti össze a Balatonfelvidékkel Tapolcáig. Így teljesül régi vágya a fürdővidéknek. Veszprémen át Győr-Alsóörssel kapcsolódik bele. A 48-as kortes ellennóta „Éljen Kossuth, nem kell vasút!" átformálódik „éljen Kossuth, van már vasút"-ra. Széchenyi első álmának (balatoni gőzhajózás) valóra válása után, ellenfelének fia Kossuth Ferenc valósítja meg az északi balatoni vaspályát, a déli parttal szemben. Nagy lendületet ad ez ennek a bájos, elragadóan kedves, pormentes, most már szőlős, dísz- és gyümölcsfás hegyoldalnak. Az építkezés áttolódik a Pinkóczloki plátóról az Öreghegy aljára, majd oldalára. Kossuth fia iránti hálából szobrot kap a világneves apa és Petőfi is. Ennek a derékszobrát Izsó Miklós, Kossuthét Holló Barnabás annyi híres domborművi jelenet megalkotója tervezi. Kenese is szoborral áldoz Kossuthnak, amiért fia kiemelte elszigeteltségéből. Fürdővendégei vagy Siófokon át gőzhajóval, vagy tengelyen Lepsényen át közelítették meg. Almádit is. Mióta Jókai csónakja belefordult a siófoki vízbe, ő is Veszprémen át tengelyen utazott a Savanyúvízre nyaralójába. Rákóczi Ferenc szabadsághősünk szobrát Szekfü Gyula nagy történészünk „Bujdosó Rákócziján" való méltatlankodás hozta létre. Szintén Holló Barnabás műve. Mint Véghelyi Dezső emlékpadjának (Csikász Imre plakettje) felavatása a világháború előestéjére esett. Márki Sándor neves történészünk, a kolozsvári egyetem tanára olvassa fel háborús hangulatban emlékbeszédét. Több nyaralótulajdonos kolozsvári professzor társa jelenlétében. Majd minden jelenlévő érdekelve volt bevonult hozzátartozója, sőt hősi halottja révén, a világháborúval.
Mégis a hadi világban vetődik fel az eszme, hogy templomot kellene építeni. Rada István kanonok, neves műfordító vállalja is, de a szemben lévő telket nem volt hajlandó kat. templom céljára eladni tulajdonosa, Cs. Szabó László. A hadi jótékonyságot szolgáló gyűjtések, bálok, tombolák mellett a templom javára rendezett hasonló összejöveteleket, hajókirándulásokat Óvári. A befolyt jövedelem a háború után elértéktelenedett.
Mikor felszólítást kapott az anyaegyház (1925), hogy a leányegyházakban is meg kell alakítani az önálló egyházközségi tanácsot, Óvári lelkesen állt a mozgalom élére. Felvetette és ébren tartotta a templom eszméjét. Gyűlt a pénz ismét, mint szokás, bálok, adományok, kirándulások stb. rendezésével.
1928-ban megépül az ötezer elemi iskola keretében a háromtantermes új állami iskola. Készülődik a nemzet Sz. Imre herceg halálának 800-dos megünneplésére. A világ szeme Magyarországon. Már 60 000 pengő gyülemlett össze az építendő templomra. Óvári ingyen telket ajánl föl. Mivel a fürdő miatt lármásnak találták, elcseréli egy szemben fekvő impozánsabb telekért. Kifogásolják, hogy kiesik a központból. Felajánlja, hogy vegyenek másutt, ő az építésbe adja a telek árát. Le is ültek a fehér asztal mellé, tárgyaltak, magyarmiskásan sok beszéddel, de a zsebébe nem nyúlt senki.
A tanítói kar azon a nézeten volt, hogy a templom s iskola egymás szomszédságában legyen, hogy télen fűtött helyiségben gyülekezhessen a szt. misére igyekvő ifjúság. Óvári nagyszerűen tudott leszerelni minden ellenvetést s eljutott önzetlen akaratával, hogy kiírathatta a pályázatot az építésre. Hat építési terv érkezett be a hatvanezer pengős költségvetésre. Az egyházközségi tanács, majd a közgyűlés Medgyaszay István műépítész egy. magántanár tervét fogadta el. Az, mint az állomási épületet, az utolsó bakterházig, magyar népies stílusban oldotta meg feladatát. Mint a nagy építőművészek, a kor ízlését és a terep adottságát tekintette, s keleteit alap helyett központi elhelyezést tervelt. A többi tervezők történeti ízlésben, meghaladott formában mozogtak. Medgyaszay magyaros-székelyes templomot tervezett. Mesterien oldotta meg az utca felé frontozást, a térkitöltést pedig a kampanyilaszerű torony elhelyezéssel. A helybeli vörös permi homokkő díszítő elemek művésziesen keretezik a habarcsos falmezőket. Erdélyies tornya s a magas tetőzet villaszerűen alkalmazkodik a fürdőhely nyaralóihoz. A csillagos keresztek mind a négy égtáj felé egyként jelképezik a betlehemi csillagot és a megváltás jelét, mint világhírű dómokon s a pécsi székesegyházon is. A belső térkiképzés is szerencsés. A hosszanti keletelt egyházakkal szemben központiságával közelebb hozza a híveket a szent ténykedésekhez. Csupa faanyag a belső berendezése. Magyaros szív és ész alkotása. Első lelkészei (Zimmerman Szulpic s Kreutz József) „fatemplomnak" mondták lenézően, a történelmi ízlés rabjaiként. Három építésztanár is bekukkantott egy ízben s körülnézve egyetlen szóban jellemezték „Medgyaszay". Bár ez se dicséretül indult, de egyetlen szóban jellemezett. Első szerelmese, Pintér Sándor magyar szívével vallott róla, mikor a háborús pusztítás martaléka lett az Óvári hagyatékú nyaraló, plébánia, hálával fordult Istenhez egyéni s közösségi veszteségében „Ha már a próbáitatást el nem kerülhettük, legalább nem a kő és a facsipkecsoda veszett oda!"
Központi elhelyezkedésénél szinte önkénytelenül búg fel lelkünkből az eucharisticus ének, az oltárközelségét éreztetve: „Köztünk lakó tiszta Ostya." A szentbeszéd után pedig „Hallottuk Isten a te szentigédet." Egyetlen lépcső visz a szentélybe, s egy az oltár elé, amely fölé az oltárképet, Gyulay Istvánné Benczur Gyula tanítványa tervezte és festette, 2000 pengő értékben, ajándékul. Jelképesen odafestett egy derékbe tört oszlopot. Angyalkák hozzák a Szt. felé a liliomot, és a mennyei koronát...
Gipszszobrai ékesítik Szt. Józsefnek, Páduai Szt. Antalnak, aztán a lourdesi Szűz, a liziői kis Szt. Teréz, Pátrona Hungariae az Oberbauer cég, hatalmas színes ablakfigurák Gábor főangyal, Páduai Szt. Antal, András apostol, Árpád-házi Szt. Erzsébet, Szt. Róza és Szt. Anna — feltüntetve, kinek az ajándéka. A hat gyertyatartót az oltárra Czencz Rozália adta. Szt. József (Bukovits Károly és családja), Szt. Antal (Weninger Antal), Szt. Kálmán (Zolnai Gyula és családja) hadban elhalt fiuk emlékére, Szt. István király (Károlyi István s neje), Lourdesi Szűz, Kis Teréz (Széfalvi Győrbíró Endréné, sz. Oskói Ocskay Elvira), Szt. Margit (nemes Giczy család), Szt. Margit (Csikász Dezső s neje, Varga Róza). Szintén műviek az ablakfigurák: Gábor főangyal (Buzeczkyné Schneller Gabriella), Szt. Antal (Weninger Antal), Szt. András (Plemenitász E-né, Pintér Lujza), Szt. Erzsébet (Óvári Erzsébet emlékére), Szt. Róza (Amberg Róza s fia, Amerikában), Szt. Anna (Sehol Antalné emlékére, gyermekei Mária, Erzsébet s Ferenc). Padokat Perczelné, Legény B.-né, Kis Lajos, Hidy Dezsőné, Báccsi G-né Sági Vilma, Óvári Ferenc, Majbó Gábor, Benkő József, Sághy Gyula, Iparosok kereskedők köre, Horváth Péter, Banga család. (Ha az adakozók sorát nézzük látni való Óvári s családja élen járt.) „A példa vonz" mondja Szt. Norbert. Mégis áldozatossága útja szakadt Óvári nyakába, mint a Táborhegyi fény után, a Kálvária. Piarista diák egyesület elnöke. Manrézei összejöveteleken ajánlotta s követte a 3 napos lelkigyakorlatokat, írtuk, hogy az eredeti terven sokat és sokszor korrigált a tervező Medgyaszay (meghalt 83 éves korában, 1959. máj. 6.) s a 60 000 pengős előirányzatból 104 000 pengős lett. Képek, padok, szobrok stb. ajándék. Éppen ez háborította föl a híveket, mikor az építész törvényre ment. Medgyaszay volt a békéltető. Óvári boldog volt, hogy a dupla krétás követelésekből lecsökkentett, az egyházközségi közgyűlésen folytattassék. Ki fizeti meg? — Senkinek ne fájjon attól a feje — csillapította a támadókat Óvári. Az egyházi adó az egyenes 10%-át nem haladja meg! 40 000 pengő gazdaadósság címén az ő nevén ment. Ha nem szakad ránk a gazdasági válság, nem is fájhatott volna senki feje sem. A gazdasági összeroskadások között Óvári se állhatta a sarat: új törvényt alkottak a gazdaságosságokról: szigorúan csak ingatlanokra vonatkozik. Óvári bizalmával többen visszaéltek. Stern akarattyai bérlőé között csak Óvári aláírása volt valódi a váltókon. A templomadósságból csak 20 000 pengőt vállalt, s ezért 60 hold bándi földet kellett eladni. A villany rt. váltóit is aláírta. Ám az almádi építkezések postatakarék, vasutasok stb. üdülőket építettek s nem remélt lendületet vett „a fürdőváros felé" Almádi. Óvári ajándék az Angolkisasszonyok, Ádám Iván kanonokén, az irgalmas nővéreknek: „A szegényekre költsétek, ha jövedelmetek lesz" kötötte lelkükre Iván az irgalmas nővéreknek. Kálváriát is állított föl, birtokán, Káptalandombon. Mint írtuk, Óvári a tönk szélére jutott. A templomadósság másik felének rendezése a hitközségre maradt. A veszprémi aula Radványi kanonokát küldötte ki. Jelenetek, szemrehányások zúdultak föl. A zenebonában az asztalra vágott öklével Radványi Viktor, hogy ő előtte nem viselkedhetnek így! A közgyűlés határozat nélkül feloszlott. Még Kerényi Kreutz idejében kiküldötte az aula Hoss József irodaigazgatót, aki tapintatosságával s higadtságával elérte, hogy a 20 000 felett maradt terhet vállalta. Deák (Zimmermann) János Szulpitz elzárkózva hallgatta az események híreit. Meditálhatott, hogy amit az egyházközségi közgyűlés kiküldöttje: Erdey Ferenc kalocsai képzőigazgató almádi telek s nyaralótulajdonos s Horváth János áll. isk. igazgató előtt vállalt, meg se kísérelte az adósság rendezést. Simoniának — kiközösítéssel jár — nevezte, ha ígérete szerint kifizeti sajátjából. Óvári Ferenc és titkára Péti Szilveszterné előtt is fogadta, hogy kifizeti a templomadósságot. Elég későn ébredt rá, mert minden egyházi ténykedés alól felmentették, sőt eltiltották, a veszprémi egyházmegyében. Erre a csonka rozsnyóiba vétette föl magát. Hat-filiás plébániára valóságosan misszióban. Az építés után egy évre Székely László költő s teológiai tanár méltán mondotta: „Itt minden készen van."
