Záborszky-villa
Újságunk legutóbbi számában az olvasható, hogy nem ismertes, hol is állt az egykori Záborszky villa, egyáltalán megvan még, vagy mint sok szép épület, lebontásra került. Mindenképpen szükségesnek látszott további kutatással megkeresni az említett villát, vagy egykori helyét. A Záborszky név a XIX-XX. század fordulóján gyakran előfordul az akkori újságok híreiben, tudósításaiban. Közülük egy használható nyomot lehetett fellelni, a Veszprém vármegye című hetilap 1898 július 20-án megjelent számában. Ebben közölték az Almádiban nyaralók aktuális névsorát és ami akkoriban gyakran előfordult, megnevezték azt is, hogy milyen épületben nyaralt az illető. E listában olvasható „Dr. Záborszky Gyula és családja, ügyvéd (Budapest) saját nyaraló.” Ebből az adatból következően teljesen egyértelművé vált, hogy 1898-ban már létezett Záborszky villa Almádiban, így most már csak az volt a kérdés, hol volt ez az épület.
1882 augusztus 27-én fektették fel az önálló Almádi telekkönyvet, (addig ugyanis Szentkirályszabadja telekkönyvének volt része Almádi), így adódik lehetőség a kutatásra. A módszer nem más, mint a birtoklapok végigbogarászása 1882-től, az 1-es helyrajzi számmal kezdve és folytatva, ameddig fel nem bukkan a keresett név. Végül a 244. helyrajzi számnál jelent meg először a Záborszky név. Ezen adat birtokában visszavezethető a kérdéses nyaralóépület és a hozzá tartozó birtoktest birtoklástörténete az 1857. évi kataszteri felmérésig. Ez azért szükséges, mert az 1882. évi telekkönyvi iratokhoz készült térkép, amin be lehetne azonosítani a telek földrajzi helyét, sajnos nem lelhető fel.
1857. évi adatok a következők: birtokosok Csik István és neje Hollokker Terézia veszprémi lakosok. „Szőlő pincével a köves dűlőben”, melynek részei:
| 3951 hrsz. | Rét gyümölcsfákkal | 256 négyszögöl | |
| 3952 hrsz. | 65 számú lakóépület és udvar | 66 négyszögöl | |
| 3993 hrsz. | Szőlő gyümölcsfákkal | 3 k. hold | 50 négyszögöl |
| 3994 hrsz. | Szántó | 272 négyszögöl | |
| összesen | 3 k. hold | 644 négyszögöl |
1884. október 14-i bejegyzés szerint Csik Károly veszprémi lakos örökölte a birtokot, amelyik a következők szerint alakult:
| 291 hrsz. | Szőlő pincével a köves dűlőben | 3 k. hold | 365 négyszögöl |
| 291/b hrsz. | Út a szőlőben a köves dűlőben | 90 négyszögöl | |
| 291/c hrsz. | Szőlő pincével a köves dűlőben | 1 k. hold | 458 négyszögöl |
Mint látszik, a birtok nagysága változott, azonban számunkra csak az eredeti, 3 k. hold 365 négyszögöl mértékű terület érdekes.
1888. augusztus 22-i bejegyzés szerint a 291 hrsz-u, 3 k. hold 365 négyszögöl területet Bohuniczky Ödön veszprémi lakos vásárolta meg 1900 osztrák értékű korona ellenében.
1898. december 2-án kelt bejegyzés szerint, Záborszky Gyula ügyvéd, budapesti lakos 1898. június 27-én kelt szerződésben kialkudott 6000 forint ellenében lett a tulajdonosa a birtoknak. Tehát kiderült, a Záborszky család 1898-ban nyaralhatott saját nyaralójában, már csak az a kérdés, hogy ma áll-e még ez az épület.
1914. január 22-i adat szerint a Veszprémi Takarékpénztár vette meg a Záborszky birtokot 22.000 korona ellenében. Több változás található még a telekkönyvi adatok között, amelyek közül kettőt érdemes megemlíteni. Egyik az, hogy1914. május 19-én kelt bejegyzés szerint Knight Baillie Jánosné (szül. Fiala Teréz) 24.000 koronáért megvette a birtokot. Ez a név azért lehet érdekes, mert mint korábban olvashattuk, Sidney L. Mizzi konstantinápolyi angol konzul az I. világháború alatt Almádiban volt internálva és a tulajdonos nevéből következően joggal feltételezhetjük: ebben az épületben tölthette napjait.
1918 március 20-án kelt bejegyzés szerint Krayer Gyula budapesti lakos vette meg a birtokot 85.000 koronáért. Az 1923 évben készült kataszteri birtokívek összesítője szerint a birtok részei voltak:
| Szántóföld | 1 k.hold | 736 négyszögöl |
| Szőlő | 400 négyszögöl | |
| Kert | 1 k.hold | 539 négyszögöl |
| Adómentes terület | 284 négyszögöl | |
| Összesen | 3 k.hold | 359 négyszögöl |
Az előzőekből kiderült, hogy az 1884 októberi bejegyzés szerinti 3 k.hold 365 négyszögöl nagyságú terület gyakorlatilag változatlan maradt. A birtokon levő épületet Krayer Gyula, valószínűleg az 1920-as évek elején bővíttette és átépítette, de végig megmaradt az épület előtt végighúzódó, üvegezett veranda rész, korszerűbb kivitelben.
Az 1970-es évek elején parcellázásra került a terület jelentős része, csak az épület és csak az épület körüli telek maradt a családé. Később eladásra került, majd az 1990-es évek elején átalakították, s ma panzióként működik a Bajcsy-Zsilinszky út 67 szám alatti épület.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2004. (16. évf.) 8. sz. 2. p.
