Kathona Géza

(Komárom, 1903. november 10. – Győr, 1989. július 14.) író, irodalomtörténész, református lelkész.

Élete

Komáromi bencéseknél érettségizett, majd 1922 és 1925 között a Pápai Református Főiskolán, 1925–1926-ban a bazeli egyetemen teológiát tanult, református lelkészképesítő vizsgát tett. 1931-ben Pápán szentelték lelkésszé. 1939-ben, Debrecenben teológia doktori fokozatot, 1948-ban magántanári képesítést szerzett. Enyingen, Vörösberényben és Alsóörsön tevékenykedetett református lelkészként. Az utóbbi településen közel tíz esztendeig. 1956-tól 1966-ig Szekszárdon szolgált, egyúttal a Tolnai Református Egyházmegye esperese volt. 1975 és 1982 között Veszprémben élt, majd Győrbe költözött. Kutatási területe a 16–17. század művelődéstörténete és vallásfilozófiája. Tanulmányai elsősorban Theológiai Szemle c. folyóiratban jelentek meg a Heidelbergi Kátéról, Dávid Ferencről, Huszár Gálról, Méliusz Juhász Péterről, Bod Péterről stb.

Művei

• A Csákberényi Református Egyház története. Pápa, 1937.
• Samarjai János gyakorlati theológiája. Debrecen, 1940.
• Károli Gáspár történelmi világképe. Debrecen, 1943.
• A Heidelbergi Káté deformálódása az antitrinitárizmussal vívott harcokban. Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház négyszáz éves történetéből. I. Budapest, 1968.
• Részletek a török hódoltsági reformáció történetéből. Budapest, 1974.

Irodalom

• Halottaink. Kathona Géza elhunyt. = Reformátusok Lapja, 1989. 32. sz.

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon