Bagolyvár - barokk lakóház

Épített örökség

AZ ÉPÜLET TÖRTÉNETE

1715-ben Ackerman Tóbiás, Heinrichau és Zirc apátja másodszor küldte vissza a zirci gazdaság helyreállítására Schneider Péter adminisztrátori atyát, és melléje segítőnek kijelölte Regnard Gergely atyát.

„Zircet, azt a borzalomnak, kietlen magányosságnak helyét, mintegy latrok barlangjából tette újra lakhatóvá, és ott néhány szerzetesnek rendházat (a mai Bagolyvárat) emelt, ezzel megalapozva a zirci apátság későbbi helyreállítását.”

1718-ban a zirci kovácstól megvette a kovácsműhelyt, aki azt a rombolások után saját költségén építette. Az apátság 250 Ft-ot fizetett érte minden szükséges vasáruval és eszközzel együtt, és bérleti szerződést kötött a kováccsal, hogy minden negyed évben 12 Ft-ot kell fizetnie bérletként. A hozzá beosztott hűséges testvérek segítségével sok egyéb feladatot is hasznosan, gazdaságosan megoldott, például halastavat létesített. Tóbiás apát úr elismerését fejezte ki a jó munkájuk végzéséért. 1722. október 17-én elhunyt, ezzel árván hagyva Heinrichaut és Zircet. Tóbiás apát úr halála után 1723. január 25-én Wiklas Antalt választották a heinrichaui és zirci apátság élére. 1723. szeptember 24-én ellátogatott Magyarországra, ahol megtekintette a zirci apátságot és a hozzá tartozó területeket. Két hétig szemlélte a fejlődés útját. Kíséretéből Hontz Lajos adminisztrátor itt maradt, és innen segítette a zirci gazdálkodás útját. Az apát 1000 Ft segélyt átadott az adminisztrátor úrnak, hogy az Istennek és a szerzeteseknek újra ház épüljön Zircen. 1724-ben Wiklas Antal apát úr a monostor újjáépítésére további 3000 Ft-ot adományozott a heinrichaui pénztárból, amit a gazdaság bővítése céljából még 1000 Ft-tal megtetézett. A nagytiszteletű apát úr 1724. szeptember 12-én lemondott apáti beosztásáról, mely lesújtóan érintette Zircet.

Új apátválasztás csak 1725. november 8-án volt, ahol Regnard Gergely atyát választották meg Heinrichau és Zirc vezetésére. Közben az új zirci rezidencia épülete folyamatosan épült, melyet még Pápáról irányítottak.

„1726. március 17-én a Pápán élő atyák megkapták Gergely apát úr atyai parancsát, hogy ebben a remeteségben lakjanak. Ezt sok nehézség akadályozta, így csak 1726. július 9-én történt meg a zirci kietlenségbe való átköltözés 20 szekrényi holmival.” Gergely apát 1726. október 28-án Heinrichauból Zircre jött, ahol a környező gazdaságokat is meglátogatta, majd kipihenve fáradalmait 1726. november 2-án kijelölte az új templom és monostor helyét a régi monostor közelében. 1727. május 25-én Hontz Lajos atya ünnepélyesen lerakta a templom alapkövét 1732. szeptember 27-én Gergely apát úr elhunyt. Helyette 1732. november 13-án Wiesner Gellért atyát választották Heinrichau és Zirc apátjának.

„1733. augusztus 11-én nagy lelkesedéssel négy testvér (János atya, Róbert atya, Bálint atya és Péter atya) beköltözött az újonnan megépült monostorba. 1733-ban, az átköltözés után a régi rendházat (a mai Bagolyvárat) arra szentelték, hogy kocsma legyen mind az atyáknak, mind a falunak. Méltó elődeink tisztes rendházat építettek, mellé pedig pajtát, ahol az állatokat és a gazdasághoz szükséges eszközöket tartották. A melléképület megmaradt az apátság gazdasági épületének, amelyet az ispán, a gazdaasszony, a kocsis, a tehenészek és a szolgák kaptak meg lakásul.” Sok nehézséget okozott a monostorból minden apróságért kiküldeni a szolgálószemélyzetet, akik önkényesen szabadon viselkedtek. A szálláson megszálló idegenek gyakran tulajdonítottak el szerszámokat. Ezt jelezték az apát úr felé, aki megengedte, hogy a Hosszúrét irányában, kényelmes helyen egy új majorság helyét kijelöljék, és felépítsék. 1736. szeptember 18-án Seida István atya az új helyen elhelyezte az alapkövet. A major építése 1737. mindszentekre (november 1-re) nagyrészt elkészült, de még nem fejeződött be teljesen. „1737-ben a faluban lévő régi rendházat, (amely már kocsma volt) és a mellette lévő épületet, 200 Ft-ért eladták az ispánnak, aki egyszerre gyakorolta gazdatiszti feladatát és a paraszti szolgálatot is. 1738-ban még folyt az új majorság építése. Ez év június 20-án a régi rendházban lakók és gazdaságuk az építkezéstől zavartalanul, végleg beköltözhettek holmijukkal és az apátság állataival az új majorságba. 1739-ben a faluban lévő régi majorság gazdasági épülete melletti méhest is eladták.”

A nagyvendéglőről 1905. március 4-én Wolf János leiratot készített

• A nagyvendéglő 1900-ban új tetőt kapott.
• Kocsiszín épült 1899-ben, hossza: 15,10 m, szélessége: 8,15 m.
• Pince épült 1836-ban.
• Tekepálya előtti fészer épült 1889-ben,hossza: 9 m, szélessége: 4,25 m.
• Sertésól, tyúkól épült 1892-ben, hossza: 3,70 m, szélessége: 2,80 m.
• Árnyékszék épült 1892-ben.
• Jégverem épült 1887-ben, d=5,60m, bejárati folyosó 4,20x2,60 m.

Az akkori Nagyvendéglőt (a mai Bagolyvárat) az 1900-as évek elején Masszi János és neje Scherer Janka bérelte, akik Tóth Imrétől és nejétől, Krancz Erzsébettől vették át. 1914. január 1-től a Nagyvendéglőt Sheibl Miklós veszi bérbe az apátságtól, melyet 1950-ig a család vezetett. 1906-ban a Nagyvendéglőben alakult meg a Zirci Gazdaközösségi Társulat, akik egy állandó helyiséget béreltek kulturális célok és más megbeszélések, táncmulatságok megtartására. 1949-1954-ig a Bányaügyi Minisztérium Dudar bánya irodái voltak benne. 1954-től pedagógus szolgálati lakás lett. Otthont adott pedagógus családoknak, egyedülálló tanároknak és óvónőknek. 1956-ban a felújítási terv meghiúsult. Az 1980-as években az épület üressé vált, állapota a 2012-es felújításig egyre romlott.

"A Bagolyvár - barokk lakóház Zirc város legrégebbi épületeként nyilvántartott barokk műemlék. A barokk fogadó 1723-ban épült, Zirc város legrégebbi épülete. Ez az épület volt a ciszterci rend otthona, ahonnan az 1726-os évektől az újratelepítési és építkezési feladatokat irányították. Ebben az épületben alakították ki Zircen a török hódoltság után az első kápolnát. Az épület utcai homlokzatát szimmetrikusan két boltíves kapu veszi közre, amelyek a lovas kocsik (hintók) be- és kihajtására szolgáltak. Az apátsági épület kiskvadruma 1733-ban készült el, ekkor hagyták el az építkezést irányító rendtagok az ideiglenes otthonukat, amit a Ciszterci Apátság a továbbiakban is saját tulajdonaként megtartva bérbe adott és a bérlők fogadónak hasznosítottak (Öreg kocsmának is hívták). Itt pihentek meg a Bakonyon keresztül hajtó meszes, faszenes, tüzifás stb. fuvarosok. Lovaikat istállóba köthették, a szállítmány fedél alatt lehetett, a kocsisok szállást és kosztot kaphattak. Az épületet 1946-ban államosították. Napjainkban magántulajdonban lévő védett műemlék. A Zirc Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján" A Zirc Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján

Forrás

• Dombi Ferenc helytörténész
• http://www.bagolyvarfogado.hu/
• http://www.zirc.hu/