Állami Elemi Népiskola Almádiban

Írta: Schildmayer Ferenc

Almádi első iskolája

A korabeli írásokból jól látszik Almádi századforduló körüli lendületes fejlődése. E lap korábbi számaiban megjelent helytörténeti ismertetések talán már adtak egy kis ízelítőt ebből. A lakosság száma az akkori adatok szerint 400 körüli, iskola nem volt, a gyerekek Vörösberénybe jártak tanulni.

1900-ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”

Iskolaavatás programja

Iskola-felavatás. Az Almádi község által építtetett s állami kezelésbe átadott, illetve átvett állami elemi népiskolának felavatási ünnepélyét 1904. évi augusztus hó 14-én tartják meg. A következő sorrendben:

1. Reggel 9 órakor hálaadó istenitisztelet a Margit-kápolnában.
2. 10 órakor „Hymnusz" az almádi-i műkedvelőkből alakult vegyes-kar éneke az iskolánál.
3. Az állami elemi népiskola helyiségének felszentelése Joó János vörösberényi róm. kath. plébános, fürdő-igazgató által.
4. A vegyes-kar énekli a „Tied vagyok, tied hazám" kezdetű hazafias dalt.
5. Ima, a protestáns felekezetek nevében tartja Gózon Gyula szentgáli ev. ref. lelkész, almádi-i birtokos.
6. C. Papp Sándor kir. tanfelügyelő, mint a m. kir. vallás- és közoktatásügyi kormány képviselője beszéde.
7. Dr. Óvári Ferencz orsz. képviselő Almádi község és az építtető-bizottság nevében ismerteti az iskolaépítés történetét és átadja az iskolát az almádi-i állami elemi iskolai gondnokságnak.
8. A gondnokság átveszi az iskolát és üdvözli a kinevezett tanítót.
9. Rónai Károly tanító beszéde.
10. Tanfelügyelő záróbeszéde.
11. „Szózat" énekli a vegyes-kar.
12. Társas-ebéd déli 1 órakor a „Hattyu"-ban. Ebéd után az uszó- és tennisverseny díjak kiosztása, s amennyiben a Tölgyessy Arthur-féle festmény sorsjegyei elkelnek, ennek a kisorsolása.

1904 júliusában történt levélváltás dr. Óvári Ferenc és Berzeviczy miniszter között az iskola ügyében. A miniszter válaszából részlet: „...értesítlek, hogy a Veszprém vármegyei Almádi község iskoláját államosítottam és tanítóvá Rónay Károlyt neveztem ki..." Így lett Almádiban Állami Elemi Népiskola, amelynek ünnepélyes felavatására 1904. augusztus 14-én került sor.

1904 szeptemberében megkezdődött a tanítás. Érdemes néhány adatot idézni az iskola első anyakönyvének első lapjairól. A tanulók száma a következő volt:

I. osztályos 38

II. osztályos 8

III. osztályos 7

IV. osztályos 13

Ismétlő 13

összesen 79

Itt meg kell említeni, hogy a négy elemi után két ismétlőt végeztek a gyerekek, akik nem tanultak tovább gimnáziumban, vagy egyéb középiskolában. Így volt az, hogy valakit hat elemit végzettnek mondtak.

Igen érdekesek a tanulók szüleinek foglalkozási adatai. Legtöbbnyire vincellér, napszámos és kevés földműves. Az első tanévben a fentiektől eltérő foglalkozású szülők a következők voltak:

B. Harnócz Balázs ács

Szabó Gyula szabó

Bodor Márton fürdő alkalmazott

Blesz György cipész

Kozarics György kereskedő

Balázs Pál községi szolga

Kiss József kertész

Prokesch János nyug. állomásfőnök

Sváby Ödön jégkárbecslő

Friebert Lajos kertész

Fű János kőfaragó

Nagy István uradalmi hajdú

Ez az adatsor mutat ja, hogy a 400 lakos elsősorban a szőlőművelésből élt, és csak 13 tanuló szüleinek foglalkozása volt ettől eltérő.

Forrás

Új Almádi Újság 1990. (2. évf.) 10. sz. 4 p.