Mesterházy Ferenc
MESTERHÁZY Ferenc, mesterházai (Nagygeresd, 1901. júl. 28.–Tapolca, 1951. okt. 12.) főispán.
Élete
Középiskoláit a szombathelyi premontrei gimnáziumban végezte. 1919-től 1923-ig a keszthelyi gazdasági akadémián tanult, majd 1926-ban a budapesti tudományegyetemen doktorált. 1928-ban megválasztották Nagykanizsán szolgabírónak, 1930-ban Balatonfüreden főszolgabírónak. Veszprém vármegye főispánjának 1938. április 30-án nevezték ki. 1944. márc. 19-én lemondott tisztéről és mesterházai birtokára költözött, ahol családjával a számukra meghagyott területen gazdálkodott. 1951-ben el kellett hagynia otthonát. Utazás közben Tapolcán érte a halál. Mesterházán a családi sírboltban temették el. Balatonfüredi tevékenysége idején csatornázási munkákat végeztetett, megépíttette a szennyvízderítőt, a Kéki-forrás vízét a település szolgálatába fogatta. A kiserdei teniszpályák létesítését támogatta. Külön gondot jelentett számára a járáshoz tartozó utak rendbetétele. Javaslatára kérték fel a füredi gazdák Darányi Kálmánt képviselőjüknek, akinek segítsége Füred számára sokat jelentett. Megkezdték a móló és a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet építését.
Művei
- Mesterházy Ferenc főispán búcsúja a Magyar Élet Pártjától. = Veszprémvármegye, 1944. máj. 21.
Irodalom
- SZIKLAY János: ~. = Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941.
