Istók János

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 9., 12:26-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb ISTÓK János (Bácsfalu, 1873. jún. 15.–Bp., 1972. febr. 22.) szobrászművész. =Élete= A hosszúfalui fafaragó iskolában kezd...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

ISTÓK János (Bácsfalu, 1873. jún. 15.–Bp., 1972. febr. 22.) szobrászművész.

Élete

A hosszúfalui fafaragó iskolában kezdte művészi tanulmányait, majd a müncheni akadémián folytatta. Budapesten Stróbl Alajos volt a mestere. Fiatalon megbízást kapott a Magyar Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc szobrának elkészítésére, amit 1902-ben avattak fel. E munkájáért királyi arany érdemrenddel tüntették ki. 1905-ben a Ramasetter Vince szoborpályázat első díját nyerte. A szobrot 1908-ban állították fel Sümegen. Készítette Szegedy Róza reliefjét Kisfaludy Sándor sírján (1905), és a Városi Múzeum udvarán álló Darnay Kálmán mellszobrot. A két világháború közötti években az egyik legtöbbet foglalkoztatott köztéri szobrász hazánkban. Számos hadi emlékműre kapott megrendelést. Műveiben realisztikus és naturalista elemek keverednek akadémikus megoldással. Leginkább emlékmű- és portrészobrászattal foglalkozott. Művészetét nagy szakmai műgond, érzékeny mintázás jellemezte. Legismertebb alkotása Bem József monumentális hatású emlékszobra. A sümegi temetőben is látható alkotása, Luiszer Karolina (Darnay Kálmánné) síremlékének női alakja. 1963-ban Érdemes művész, 1970-ben Kiváló művész címet kapott.

Irodalom

  • BUZA Barna: ~ búcsúztatása. = Művészet, 1972. 5. sz.