Ludvigh Kálmán
LUDVIGH Kálmán, Diego (Vp., 1889. szept. 21.–Krasznojarszk, 1919. aug. 1.) költő, szerkesztő, újságíró.
Élete
A veszprémi piaristáknál tanult, ahol kitűnt irodalmi érdeklődésével. Az iskola Ányos Önképzőkörének pályázatán díjat nyert. 1906-ban az önképzőkör elnökévé választották. A 8. osztályt már nem végezhette el, mert (feltehetően baloldali magatartása miatt) kizárták az iskolából. Katonai szolgálat után Pestre költözött, a fővárosban kezdte az újságírói pályát. 1910-ben Diego álnéven, Nagy Sándor illusztrációival, Tépett lapok címmel verseskötete jelent meg a fővárosban. Még ez évben visszatelepült szülővárosába, ahol Próder Zoltánnal Modern Dunántúl címen társadalmi, irodalmi és művészetkritikai hetilapot indított. A lap a klerikális–konzervatív erők támadására tíz szám után megszűnt. Ludvigh a budapesti Úttörő c. lap munkatársa lett. 1915-ben bevonult katonának és egy év múlva hadifogoly Szibériában, ahol megismerkedett Zalka Mátéval és a forradalommal. A krasznojarszki fogolytáborban Jeniszej címmel kéziratos lapot szerkesztett. 1919-ben a cseh ellenforradalmi zászlóalj haditörvényszéke, koholt váddal, felkelésben való részvételért, másokkal együtt halálra ítélte és kivégezte.
Művei
- Tépett lapok. (v.) 1910. I.: Ludvig Kálmán. = Napló, 1969. aug.
- ÉRI István: Modern Dunántúl egy elfelejtett veszprémi folyóirat. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei Veszprém, 3., 1965.
- NYÉKI Károly: A Bakonytól a Jeniszejig. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. Vp., 1970.
- ÁCS Anna: ~ Modern Dunántúlja a századvégi Veszprémben. = Veszprémi Szemle, 1993. 1. sz., 1994. 1–3. sz.