Entz Géza, id.
ENTZ Géza id., 1915-től mezőkomáromi (Mezőkomárom, 1842. márc. 29.–Bp., 1919. dec. 4.) orvos, tanár, zoológus. Entz Ferenc orvos fia.
Élete
Egyetemi tanulmányait Pesten végezte, 1867-ben orvosdoktorrá avatták. 1867-től a pesti egyetem élettani tanszékén tanársegéd, 1869 után a Kolozsmonostori Gazdasági Akadémia tanára. 1873-tól a kolozsvári egyetemen, 1889 után a budapesti műegyetem állattani tanszékén, 1901 és 1914 között a budapesti egyetem orvoskarán tanított. 1879-től szerkesztette a kolozsvári Orvos-természettudományi Értesítőt, 1890-től társszerkesztője a Természettudományi Közlönynek. Elsők között ismertette Magyarországon Darwin A fajok eredete c. munkáját, de később antidarwinista nézeteket képviselt, 1914-ben teljesen elvetette a Darwinizmust. Legintenzívebben művelt témája az egysejtűek világa volt, ezeket nevezte el véglényeknek. Mint ázalékállatokat nagy számban vizsgálta már Kolozsváron, a környező vizekből, később a Duna kitöréseiből és főleg a Balatonból. Az MTA-nak 1883-tól levelező-, 1890-től rendes tagja. A Magyar Biológiai Társaság Entz Géza-díjat alapított, amelyet először 1980-ban adományoztak
Művei
- Az alsóbbrendű állatoknál előforduló levélzöldtestecskék természetéről. = Orvostermészettudományi Értesítő, I. 1976.
- Tanulmányok a véglények köréből. Bp., 1888.
- A Vorticellinák rugalmas és összehúzódó elemei. Bp., 1891.
- Állatok színe és a mimikry. Bp., 1908.
Irodalom
- DUDICH Endre: id. ~ emlékezete születésének százéves évfordulója alkalmából. = Állattani Közlemények, 39. 1942.
- ALLODIATORIS Irma: ~. = Élővilág, 1960.
- KÁLMÁN Gyula: Százötven éve született id. ~. = Honismeret, 1992.
