Réthei Prikkel Marián Lajos
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. július 4., 16:21-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb RÉTHEI PRIKKEL Marián Lajos (Csém, 1871. júl. 12.–Balatonfüred, 1925. nov. 20.) szerzetes tanár, filológus, néprajztudós....”)
RÉTHEI PRIKKEL Marián Lajos (Csém, 1871. júl. 12.–Balatonfüred, 1925. nov. 20.) szerzetes tanár, filológus, néprajztudós.
Élete
1890-től a Szent Benedek-rend tagja, 1896-ban szentelték pappá. A Pápai Bencés Gimnázium tanára, de tanított Sopronban, Kőszegen, Győrött és Esztergomban is. Több vidéki lap munkatársa, 1916-tól az Esztergom és Vidékének szerkesztője. A régi magyar nyelv szakavatott kutatója, jelentős néprajztudós. Érdeklődésének középpontjában a néptánc kutatás állt. Bartók és Kodály népzenei kutatásával párhuzamosan, de attól függetlenül dolgozott. A magyar néptánccal foglalkozó első tudományos mű szerzője. Különböző folyóiratokban számos nyelvészeti és etnográfiai értekezése jelent meg.
Művei
- A Pray kódex. Budapest, 1903.
- A magyar táncnyelv. Budapest, 1906.
- Csuzy Zsigmond szavai. Budapest, 1909.
- Sándor István nyelvtudománya. Budapest, 1909.
- A magyarság táncai. Budapest, 1924.
Irodalom
- MAJOR Ervin: Két bírálat. Budapest, 1925.
- GÁLOS Rezső: ~. = Egyetemes Phiológiai Közlöny, 1926. 7–10. Füz.
- SZENNAY András: A pannonhalmi Szent Benedek Rend névtára 1802–1986. Pannonhalma, 1986.
