Egy régi almádi szőlősbirtokról...
Az 1858. évi kataszteri felmérés előtti időből nagyon ritkán lehet egy szőlőbirtok történetét követni, illetve megismerni. Akkoriban az úgynevezett „Szőlő levél” igazolta hitelesen a birtok tulajdonjogát, ami megfelelt a mai telekkönyvi tulajdoni lapnak. Minden adás-vétel esetén szőlőlevelet állítottak ki a Hegyközség tisztségviselői. Ebben az eladó és a vevő neve, a vételár, valamint a szomszédok adatai szerepeltek. Térkép híján így tudták behatárolni a birtok fekvését. A név nagyon fontos adat számunkra, elsősorban akkor ha nem egyszerű (Szabó, Kis, Nagy stb.) névről van szó, mert csak így követhető az adatsor.
Kövessük egy birtok adatait 1764-től napjainkig, a levéltárban fennmaradt szőlőlevelek és telekkönyvi adatok alapján. Az 1764. május 28-án kelt szőlőlevél eredeti szövege így szól:
„Alább meg irt személlek adgyuk emlékeztetőül mindazoknak akik ezen Levelünknek rendiben, hogy mi magunk Szabados akaratábul adtuk el és be is vallottuk a T. N. Weszprémi Káptalanbeli Uraság Almádi Hegy nevü szölö hegyén lévő egy darab szölönket kilenczven forintokért Weszprémben lakó Godina Jánosnak és hitves társának s mindkét ágon levő és leendő maradékiknak örökössen megmásolhatatlanul. Semmi nemü Jussunkat most vagy jövendőben Magunk vagy maradékunk hozá nem Tartván szabad és örökös birásában bocsáttyuk Melynek árát minden hiba és Fogyatkozás nélkül föl vettük. Mely szölönek szomszédi Föl szelrül Ország uttya, all szélrül Hegy Uttya, Nap Keletrül maga Godina János, Nap nyugotrul Simon Mihál Határozzák. Birják ezért mint igaz pénzel és örökös Jussal szerzett Jogászokat a Fönt Titulált Földes Uraság Dézmájának meg adáséval a szokott legalis Erictiot pedig minden Impetitorok ellen föl válolván Melynek nagyobb valoságára adtuk ezen fönt nevezett Almádi Hegynek eskütt Birái és Személlei előtt Költ örökös szölöbéli Levelünket Neveikel usualis Pecsetyekkel ugy hasonloképpen Neveinkel és Kezünk kereszt Vonásával meg erösitvén. Almadi Die 28 ra May 1764.
Én Simon Imre
Én Csepeli Judit
Rados András Hegy Biro, Horvát János vice Biro, Foky Mihál, Hajagos Pál, Csikász György, Blasky Josef, Pinter Pál eskütt, Kocsis Ferenc Hegy Mester Novák Imre Hegy Mester”
A szőlőlevél lényege, hogy Godina János és felesége megvették Simon Imre és felesége, Csepeli Judit szőllejét, amelyik a szomszédjuk volt. Az eddigi adatokból még nem határolható be a birtok fekvése, azonban egy másik szőlőlevél segít ebben.
Az 1767. március 18-án kelt szőlőlevél szerint „a Weszprémben lakozó Godina János és hitvese Hejvizi Éva asszony” megveszik a „napnyugatról” szomszédos Simon Mihály és felesége szőlejét 130 forintért. A birtok szomszédai a kiállított szőlőlevél szerint: „Napkeletrül maga Godina János, Föl Szélrül Ország ut, Nap nyugotrul és all szélrül Szölök Uttya vagyis Hegy Ut határozzák.” A szőlőlevél szövege egyébként lényegében azonos az 1764 évivel. Aláírások: „Mellári Mihál Eöreg Hegy Biro, Godina István Vice Hegy Biro” továbbá hét esküdt és hegymester.
Az 1858. évi kataszteri adatok a birtokról a következők: Tulajdonos Polczer Amand veszprémi kovácsmester és neje Godina Anna. A birtok megnevezése: „Szőlő pincével, a berényi dűlőben” nagysága pedig 2 katasztrális hold 132 négyszögöl, és a 42 számú ház áll rajta. 1871. május 17-én kelt bejegyzés szerint Polczer Antal hajmáskéri plébános vette meg a birtokot, nagysága némileg csökkent, és 1 khold 1526 négyszögölet tett ki.
1898. július 16-án kelt bejegyzés szerint Polczer Erzsébet örökölte a birtokot, aki 1908. január 13-i telekkönyvezés szerint elajándékozta Sturm Ilona, Sturm Erzsébet és Sturm Mária székesfehérvári hajadonoknak. 1924. január 30-i adat szerint az örökösök Strum Ilona és Sturm Mária. Az 1939. évi kataszteri birtokívek összesítése szerint Sturm Ilona és Sturm Mária a tulajdonosai az akkor már csak 1 khold 1410 négyszögöl nagyságú birtoknak.
Az 1767. évben kelt szőlőlevélből egyértelmű adat, hogy a birtokot három út határolja. Az 1858. évi kataszteri térképen ezek beazonosíthatók. Nevezetesen: fölszélről (északról) a mai Hunyadi János út, napnyugatról a mai Fehérkereszt utca, alszélről (délről) pedig a mai Pinkóci út határolták a birtokot. Az „országút” a Hunyadi János út volt, mert a Kisberényi út felé, illetve azon továbbhaladva a Pinkóci csárda előtti út akkoriban „a vámosra menő postaút” néven volt ismert. Ezen az úton járt gyalogosan a postás Szentkirályszabadjáról Almádiba a múlt század végén. A tárgyalt birtok ma is létezik a Pinkóci út 27 szám alatt.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1998. (10. évf.) 4. sz. 2. p.
