Saád Béla
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. július 12., 10:37-kor történt szerkesztése után volt.
SAÁD Béla (Pápa, 1905. márc. 9.–Budapest, 1993. jan. 11.) író, újságíró.
Élete
1923-ban Pápán, a bencéseknél érettségizett és 1928-ban a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát. 1929-ben az Új Nemzedék gyorsírója, majd riportere és színházi rovatának vezetője. 1938-ban a Nemzeti Újságban folytatásban jelent meg két regénye: Mindennek az árpa az oka, valamint Nincs tovább címmel. Dolgozott a Nemzeti Újságnak és az Új Időknek is. Katolikus szellemű újságíró, 1945 után az Új Ember munkatársa, majd szerkesztője, valamint a Vigília kiadói igazgatója, később felelős kiadója. 1948-ban szerkesztette az Új Ember almanachját. 1962–1965-ös években a II. Vatikáni Zsinat tudósítója.
Művei
- Mindennek az árpa az oka. (regény) Budapest, é.n.
- A láthatatlan. (regény) Budapest, 1938.
- Nincs tovább. (regény) Budapest, 1939.
- Hamis nyomon (regény) Budapest, 1939.
- A csendes vihar. (regény) Budapest, 1941.
- A Dunától a Donig. (regény) Budapest, 1942.
- Egy asszony háborúja. (regény) Budapest, 1943.
- Haramiák kezébe kerültek. (regény) Budapest, 1943.
- Jézus Krisztus élete kicsinyeknek. (Társszerző.) Budapest, 1945.
- A zsinat budapesti szemmel. Budapest, 1967.
- Mulasztás. (regény) Budapest, 1976.
- Tíz arckép. (Riportok.) Budapest, 1983.
Irodalom
- KERESZTÉNYI Sándor: ~. Tíz arckép. = Magyar Hírlap, 1984. máj. 5.
- GAÁL Zoltán: Életművek, életpályák. Győr, 1987.
