Szabó Sándor (ref. lelkész, esperes)
SZABÓ Sándor (Felsőőr (Oberwart), 1919. okt. 16. –Székesfehérvár, 2010. nov. 8.) ref. lelkész, esperes. Apja: Szabó Sándor erdész.
Élete
1943-ban a Pápai Református Teológiai Akadémián lelkészi oklevelet kapott. Budapesten, 1944-ben gyors- és gépírói tanári képesítést, 1960-ban kertészeti technikusi oklevelt szerzett. 1941–1942-ben főiskolai szénior, segédkönyvtáros és segédlelkész Pápán. 1942–1943-ban hitoktató segédlelkész és cserkészparancsnok a kaposvári ref. gyülekezetben. 1943–1944-ben ifjúsági lelkész Csurgón. 1944–1945-ben tábori lelkész. 1945–1946-ban püspöki titkár Pápán. 1946-tól 1974-ig lelkipásztor Fülén, 1974-től 1991-ig Székesfehérváron. 1953–1956., 1965 és 1990 között a mezőföldi ref. egyházmegye esperese. Az esperesi szolgálatai közötti időben az egyházmegyében tanácsbírói és diakóniai előadói tisztet viselt. A Dunántúli Ref. Egyházkerületnek missziói előadója, a Magyarországi Ref. Egyház Zsinatának évtizedekig tagja volt. Nyugdíjba menetele után (1991. dec. 31.) is több gyülekezetben (Bodajkon, Csákberényben, Csóron, Fülén, Zámolyon, Sárkeresztesen s Abán) végzett helyettes lelkészi szolgálatot. Egyházi szolgálataival társadalmi, közéleti feladatokat is végzett. 1991-ben a Budapesti Ref. Teológiai Akadémiától Aranydiplomát kapott. Rendszeresen publikált egyházi folyóiratokban és lapokban.