Kauzli Dezső
KAUZLI Dezső (Káptalanfa, 1855. nov. 2.–Vp., 1942. febr. 1.) r. k. nagyprépost.
Élete
Apja kántortanító. A gimnáziumot Veszprémben, Pécsett és Nagykanizsán, a teológiát Veszprémben és Budapesten végezte. 1879-ben szentelték pappá. 1879-ben házi káplán Iharoson, három év múlva megkapta az ottani plébániát. 1887-től teológiai tanár Veszprémben, 1893 után szemináriumi igazgató. Ezen tisztsége idején, 1928-ban létesült a Kisszeminárium, 1933-ban bővítették a harmadik emelettel a Nagyszemináriumot. Összeállította az egyházmegye Szertartáskönyvét, amit XIII. Leó pápa jóváhagyott. 1901-től veszprémi kanonok, c. apát, 1907-től esperes, 1914 után pápai prelátus, 1934-től apostoli protonotarius. 1935 után nagyprépost, általános helynök. Életének fő műve az inkei templom és paplak felépítése. Kivette részét Veszprém szociális, karitatív és gazdasági életéből is.
Művei
- Compedum Theologica Moralis. (Tk.)
Irodalom
- KIS György: ~ élete és az inkei plébánia megalapítása (1855–1941). Kaposvár, 1943.
- SZIKLAY János: ~. = Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941.
