Vitorlás Stefánia Étterem
BALATONFÜRED, TAGORE SÉTÁNY 1.
Az épületen tábla őrzi Némethy Ernő (1841–1883) és Mihálkovics Tivadar (1849–1927) emlékét. A Győri Csónakázó Egylet elnökének és titkárának szervezésében 1882-ben Füreden rendezték meg az első balatoni evezős, vitorlás és úszóversenyt. A másik táblát 1999-ben a Balatonfüredi Sport Club megalakulásának 75. évfordulója tiszteletére állíttatta a klub tagsága.
128 évvel ezelőtt az épületek helye, a tihanyi apátság tulajdonában lévő Balaton part még zsombékos, nádas terület volt. Ide, a mai étterem mögötti bérelt helyre épített 1879-ben az angol Young Richard egy kis műhelyt, a mai hajógyár ősét. „A budapesti angol főkonzul, Gosling úr annyira megszerette a Balatont, hogy angol minta szerint egy angol yachtot készíttetett vízi kirándulásokra; ujabban pedig több ily vitorlást készíttet s e végből két angol hajóácsot hozatott, kik már B.-Füreden vannak, s egész télen át ott fognak dolgozni. A pompás Balaton eddigi legnagyobb hiányán tehát végleg segítve lesz: nehány csinos vitorlás fogja szeldelni hullámait.” – adta hírül a Vasárnapi Ujság 1879 novemberében.[1]
1880 februárjában ezt írták:„…Young Richard angol hajóépítő pár hónap előtt ide utazott, s állandó lakosa azóta B.-Fürednek. Young a napokban hajókat kezdett építeni s májusra hat vitorlás hajót akar a Balatonra bocsátani. A kisebb vitorlás csónakokat 300-400 forintért készíti, s biztonságukért jótáll, mert kizárólag a Balatonra készíti őket, számba véve annak minden szeszélyeit.”[2] A Zalai Hírlap 1881 májusában arról számolt be, hogy az angol hajóépítő télen több hajót is készített, „most már vagy husz csónak, köztük több vitorlás fog a közönség rendelkezésére állani.”[3]
Az egyszerű, fából épült műhely rajza Huray István fürdőorvos levélpapírján is helyet kapott. Az 1882 augusztusában rendezett első balatoni vitorlásversenyen már Young is részt vett hajóival. (A verseny hatására alakult meg a Balaton-egylet a gyógyteremben.[4]) 1884-ben az ő javaslatára jött létre a Balatoni Vitorlázó Egylet, amely a következő évben nevét Stefánia Yacht Egyletre változtatta, és a műhely közelében Hauszmann Alajos (1847–1926) építész tervei alapján 1885-ben felépítette klubházát. A jól működő műhelyt 1885 novemberében megvásárolta a Yacht Egylet. „A „Stefánia” yacht-egylet választmánya Balaton-Füreden gr. Esterházy Mihály elnöklete alatt tartott ülésben Young balatoni hajógyárát a felszereléssel együtt, nemkülönben a Young tulajdonában lévő összes vitorlás hajókat s ladikokat megvette ... Egy angol hajóépítő az egylet hajógyárában három nagyobb méretű vitorlást fog építeni…”[5] Young valószínűleg visszatelepült Angliába, Dóra nevű kislányának sírja a Lóczy utcai református temetőben van.
1889-ben a klubnak sikerült örök áron megszerezni az apátságtól a bérbevett parti területet, ekkor kibővítették a klubházat, tágas teraszokat építettek hozzá.[6] 1892 júniusában a klub védnöknője ellátogatott Füredre. Stefánia belga királyi hercegnő, Rudolf trónörökös özvegye (1864–1945) 28 évesen járt itt először. Esterházy László nyaralójában szállt meg, a klub látta vendégül. A korabeli tudósítások szerint négy napig tartózkodott Füreden. Megtekintette a tiszteletére rendezett regattát, kirándult a Balaton környékén, járt Tihanyban is. Kívánságára gardasütést rendeztek az arácsi halásztanyán, este táncvigalmon vett részt a klubházban. Másnap teniszezett a klubház udvarán kialakított pályán, a versenyt természetesen ő nyerte meg. Szeretett fotózni, gépét ide is magával hozta. Délután sétahajózott a Balatonon, este tűzijáték volt a tiszteletére.
Olyan jól érezte magát, hogy két napra tervezett látogatását meghosszabbította. Június 22-én megnézte a fürdőtelepet, majd ellátogatott a szeretetházba.[7] Ekkor adott engedélyt arra, hogy az intézetet a későbbiekben leányáról nevezzék el. Kurzweil Frigyes, a füredi fényképész fotóján a pöttyös ruhában ülő Stefánia látható kíséretével egy vitorláson.[8] Nagyon népszerű volt, ételeket, palotát, utat neveztek el róla. 1896-ban is járt itt a klub vendégeként. Később férjhez ment Lónyay Elemérhez, mindketten a pannonhalmi altemplomban nyugszanak.
A Stefánia Yacht Egylet 1912-ben felvette a Magyar Yacht Klub nevet, majd 1913-ban engedélyt kapott a Királyi Magyar Yacht Klub név használatára.
1920-ban a klub a kis műhelyt, a klubházat, a területet a hajókkal együtt eladta az Angol–Magyar Banknak. A bank vállalta, hogy a fából készült klubház helyett kőből és fából, néhány méterrel keletebbre, az egykori műhely előtti területen újat épít, és az előtte lévő partszakaszt beton mellvéddel látja el.[9] A telek nyugati részén a Yachtépítő Rt. építette fel emeletes hajógyárát.[10]
1921 februárjában a Balatonfüred című lap arról tudósított, hogy a Yacht-Club építése befejezéséhez közeledik, májusra kész lesz, a jövő hónapban kezdik az új műhelyt építeni.[11] Az építkezések során elbontották a Young-féle műhelyt, darabjaiból épült a nyugati oldalon egy raktár a faanyagok tárolására.[12]
Az átépített klubházat 1941-ben így mutatta be az újságíró: Kertjében gr. Andrássy Géza legendás Álmom nevű vitorlásának vasmacskája látható kőalapzaton, mint a vitorlázó világháborús hősök emlékműve, külső falán pedig Margó Ede kerek domborműve, a Balatoni Mária látható. A klubház földszintjén magyaros berendezésű, színes tányérokkal, korsókkal díszített társalgó volt, bárszerűen kiképzett oldalhelyiségben. Az emeleten lévő három szoba közül a középső, tágasabb helyiségben régi hajózászlók függtek, többek között Stefánia főhercegnő és gróf Andrássy Géza díszlobogói, valamint neves művészek által festett portrék, és gr. Esterházy Mihály Leonóra jachtjának képe. A szomszéd szobában füredi, balatoni metszetek és fotók az egykori hajókról. A harmadik szobában őrizték az 1885-ben megkezdett vendégkönyvet; a nevesebb vendégek beírásait azonban már kilopták belőle. Két eredeti Stefánia fotót őriztek még itt, valamint a Sólyom vitorlás modelljét.[13]
A második világháború után, 1949-ben az épületet a hajógyár sportegyesületének vitorlázói kapták meg. 1962-ben, az új klubház felépülése után a régi épületet átadták a HungarHotelsnek.[14] Vendéglátóhely létesült benne, itt működött sokáig a Vitorlás eszpresszó és bár. Az 1990-es évek közepén az épület magánkézbe került, tulajdonosa 1996-ban felújította.
Jegyzetek
- ↑ Angol hajók a Balatonon. = Vasárnapi Ujság. 1879. nov. 9. 45. sz. 727.
- ↑ Ország–Világ. 1880. 3. füzet.
- ↑ Zalai Hírlap. 1881. máj. 19. 40. sz. 3.
- ↑ Sziklay János: Mit csinált a régi Balaton-egylet? Veszprém, 1935. 6-13.
- ↑ Fővárosi Lapok. 1885. nov.18. 282. sz. 1880.
- ↑ Tábori Kornél: Érdekes adatok a balatoni hajózásról.= Balaton. 1941. 5. sz. 20-21.
- ↑ Stefánia özvegy trónörökösné Balaton-Füreden. = Vasárnapi Ujság. 1892. jún. 26. 26. sz. 460-461.
- ↑ Sz. J.: Az özvegy trónörökösné a Balatonon. = Vasárnapi Ujság. 1892. 28. sz. 489-490
- ↑ Simon Károly: 140 év A Balatonfüredi Yacht Club története. [Balatonfüred], [2007.] 14.
- ↑ Balaton. 1922. 1-3. sz. 2-3.
- ↑ Balatonfüred. 1921. febr. 26. 9. sz. 3.
- ↑ Wagner Imre: A Balatonfüredi Hajógyár története. 1881–1996. Balatonfüred. 2006. 44.
- ↑ Margittay Rikárd: A füredi KMYC klubház érdekességei.= Balatoni Kurir. 1941. aug. 7. 32. sz. 2.
- ↑ Simon Károly: 140 év A Balatonfüredi Yacht Club története. [Balatonfüred], [2007.] 20., 24.
Forrás
Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.
