Balassa József
BALASSA József, 1881-ig Weidinger József (Baja, 1864. február 11. - Budapest, 1945. február 26.) nyelvész.
Élete
Budapesten és Bécsben folytatott egyetemi tanulmányok után 1885-ben bölcsészdoktori, 1886-ban tanári oklevelet szerzett. Először Székesfehérvárott, néhány évig Budapesten, majd Szegeden tanított. A Tanácsköztársaság idején egyetemi tanárrá nevezték ki, de ettől a címtől később megfosztották. 1920 és 1940 között a Magyar Nyelvőr szerkesztője. A magyarországi szabadkőműves mozgalomnak 1920-tól nagymestere. Tagja volt a Finn Tudományos Akadémiának. A magyar nyelvjáráskutatásban fejtett ki jelentős tevékenységet. Veszprém megyével a Mondolat és a Felelet a mondolatra c. művek új kiadása révén került kapcsolatba. A két munkát részletes előszóval és magyarázó jegyzetekkel ellátva 1898-ban adta ki.
Művei
- A fonetika elemei. Bp., 1886.
- A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. Bp., 1891.
- A magyar nyelv. Bp., 1899. - Magyar hangtan. Bp., 1904.
- A szabadkőművesség története. Bp., 1922.
- A magyar nyelv szótára. Bp., 1940.
- A Magyar Nyelvőr története. (1872-1940.) Bp., 1941.
- A magyar nyelv könyve. Bp., 1943.
Irodalom
- Emlékkönyv ~nek, a Magyar Nyelvőr szerkesztőjének 70. születése napjára. Szerk.: BEKE Ödön. (Társszerkesztő.). Bp. 1934.
- GOMBOS László: ~ irodalmi munkássága. = Néptanulmányi Egyesület Évkönyve. Bp., 1944.
- ALTAI Rezső: ~. = M. Nyelvőr, 1946.
- PROHÁSZKA János: ~ emlékezete. = M. Nyelvőr, 1965. 2. sz.
- Komlós Aladár: Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig. 1–2. Köt. Bp. 1997.