Antall József, id.

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. május 13., 10:55-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb ANTALL József, id., kisjenői (Oroszi, 1896. márc. 28. - Bp., 1974. júl. 24.) jogász, miniszter. A Magyar Köztársaság első m...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

ANTALL József, id., kisjenői (Oroszi, 1896. márc. 28. - Bp., 1974. júl. 24.) jogász, miniszter. A Magyar Köztársaság első miniszterelnökének, ifj. Antall Józsefnek édesapja.

Élete

Az 1. világháborúban orosz hadifogoly, a 20-as évek elején jogot végzett a budapesti egyetemen. 1923-tól különféle minisztériumokban dolgozott, majd szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1931-től tagja volt FKgP-nek, részt vett Veszprém vármegye közéletében. A 30-as évek második felétől kapcsolatban állt a népi írók mozgalmával, az MSzDP-vel és Bajcsy-Zsilinszky Endre körével. 1939-től a belügyminisztériumi beosztásának lehetőségeivel élve (menekültügyi kormánybiztos is volt) segítette a különböző nemzetiségű politikai menekülteket. Együttműködött a lengyel ellenállási mozgalommal. Intézkedése nyomán alakult 1943. szeptember 12-én Dákán, a Batthyány-kastélyban az olasz menekülttábor. Október 28-án elkísérte a táborba Angelo Rotta pápai nunciust. A német megszállás után (1944. márc. 19.) a Gestapó letartóztatta, és csak szeptemberben helyezték szabadlábra. A felszabadulás Veszprém megyében érte. 1945. májustól szeptemberig újjáépítési államtitkár, majd 1946. július 23.-ig újjáépítési miniszter volt. 1946-1948-ban a FKgP pártigazgatója és 1945. november 4-étől, 1949. április 12.-ig Veszprém megye országgyűlési képviselője. 1948 áprilisában tagja volt a párt politikai bizottságának. 1956-ban részt vett a FKgP újjászervezésének kísérletében, a forradalom leverése után Budapesten és a Somlón élt. Oroszi községben a művelődési ház falán - fiával együtt - emléktáblája van.

Művei

  • Az “Egri Norma” (“Magyar Norma”) nevű szegénygondozás ismertetése. Bp., 1938.
  • Lengyel menekültek Magyarországon a háború alatt. (Bev. és szerk.) Bp., 1946.

Irodalom

  • VÁRKONYI Endre: ~. = Mo, 1974. 36. sz.
  • GODÓ Ágnes: Magyar-lengyel kapcsolatok a második világháborúban. Bp., 1976.
  • LAGZI István: Bánat és hit. Lengyel katonák Magyarországon. = Mo, 1979. 31. sz.
  • KAPRONCZAY Károly: ~. = Olasz menekülttábor Dákán. Veszprém, 1993.