Terike nyaraló
A Bajcsy-Zsilinszky út 31. sz. alatt levő épület Almádi egyik legrégebbi épülete, amelyik nagyjából őrzi eredeti külsejét. Birtoklástörténeti adatait a következőkben láthatjuk. Az 1858. évi kataszteri felmérés szerint a birtok Herczeg János vörösberényi lakos tulajdona és az alábbi részletekből áll:
| 4032 hrsz. | rét gyümölcsfákkal | 304 négyszögöl | |
| 4033 hrsz. | lakóház, száma 73 | 53 négyszögöl | |
| 4034 hrsz. | szőlő gyümölcsfákkal | 971 négyszögöl | |
| 4035 hrsz. | rét pincével | 75 négyszögöl | |
| 4036 hrsz. | szőlő gyümölcsfákkal | 2 kat. hold | 228 négyszögöl |
| összesen | 3 kat. hold | 31 négyszögöl |
A birtok nagysága, mint eddig is láttuk, többször változott a telekkönyvi adatok szerint, ugyanekkor a tulajdon maradt a családon belül. 1876. március 5-i bejegyzés szerint „Herczeg János illetőségére” Herczeg József és neje Márkus Julianna tulajdonjoga bejegyzésre került öröklés címén. Ez a jog birtok felére terjedt ki.
Az 1882. augusztus 27-én felfektetett Almádi telekkönyv szerint a tulajdonos változatlanul Herczeg Jánosné sz. Vincze Julianna, (az 1858-ban bejegyzett Herczeg János özvegye), valamint az előbb említett örökösök. 1884. május 31-én kelt adat szerint a teljes birtok tulajdonosa 3/4 részben Herczeg József (örökölte anyja részét), és neje Márkus Julianna 1/4 részben. 1886. október 18-án kiállított bizonyítvány szerint a birtok nagysága 2 katasztrális hold 992 négyszögöl, amelyből ugyanazon bejegyzés szerint 1320 négyszögöl eladásra került.
Herczegék 1894. október 9-én kelt adás-vételi szerződés szerint, 1350 osztrák értékű forintért az 1 kat. hold 1272 négyszögöl nagyságú birtokot eladták Becsák Ferenc veszprémi lakosnak. Ekkor a „birtokállási lap” szerint „szőlő és pince a Kövesi dűlőben” a terület elnevezése. Az épületet egyébként a század első évtizedében gyakran „Becsák villa” néven említették.
Fontos az 1901. november 25-én kelt bejegyzés, amelyik így szól: „1901. október 20-án kelt községi bizonyítvány alapján... az azon épült 231 népsorszámú ház (villa)... vísszajegyeztetik.” Tehát az épület 1901 évben épületnek tekinthető. A feltételes módot az indokolja, hogy már többször volt tapasztalható, hogy a villa felépült, sőt képes levelezőlapon már megjelent, és csak később telekkönyvezték, nemegyszer az eladás alkalmával.
A századforduló idején a veszprémi újságok híreiben folyamatosan közölték az Almádi nyaraló építkezéseket. Tavasszal jelezték az építés megkezdését és ősszel a befejezést, de nem egy esetben már a szezonra elkészült az épület. Gyakoribb volt az őszi kezdés és a szezonra történt befejezés.
1918. október 5-én a birtok nagysága 2 kat. hold 522 négyszögölre módosult. Ugyanekkor került bejegyzésre az a tény, hogy 1918. augusztus 31-én, 150 000 korona vételár ellenében az új tulajdonosok Reiner Miklós és Reiner Tivadar. Rövidesen, 1922. október 26-án kötött szerződés szerint 215 000 korona vételárért Reiner Gyula budapesti lakos a tulajdonos és a birtok nagysága is módosult a következők szerint:
276/a hrsz. Szőlő és a 231 sz. villa a Kövesi dűlőben 2 kat. hold 522 n.öl
278/b hrsz. Szőlő és pince a Kövesi dűlőben 2 kat. hold 1373 n.öl
Valószínűleg a szomszédos terület került megvételre.
Balatonalmádi nagyközség 1923 évi házjegyzéke szerint az új házszám 42, tulajdonos Reiner Gyula. Ugyanezen évben készült „Balatonalmádi nagyközség kataszteri birtokíveinek összesítése", amelyik az 1923 évi részletes felmérésen alapult, ez a következőket tartalmazza a birtokra vonatkozóan: 265 birtokívszám, tulajdonos Reiner Gyula, házszám 42, szántó 2 kat. hold 484 n.öl, kert 943 n.öl. szőlő 1 kat. hold 971 n.öl, földadó alá nem eső terület 316 n.öl, összesen 4 kat. hold 1114 n.öl.
A kivonatosan vázolt adatokból is láthatóan a birtok elég gyakran cserélt gazdát és nagysága is folyamatosan változott, eleinte csökkent majd növekedett és végül jelentősen nagyobb lett mint 1858-ban volt. Ennek ellenére az épület külsejében nem történt jelentős változás, csupán az északi oldalon volt faszerkezetű függőfolyosó került elbontásra.
Forrás
Új Almádi Újság 1998. (10. évf.) 1. sz. 2. o.
