Almádi Fürdő Részvénytársaság (I. rész)
Talán megbocsátja az olvasó, hogy az Új Almádi Újságban megjelenő, településtörténettel foglalkozó ismertetések nem történeti sorrendben követik egymást, de mindegyik önálló témát ölel fel, így nem okozhat zavart, hogy nem „történelemkönyv” jellegűek a megjelent írások. Azért kellett ezt a mondatot előrebocsátani, mert jelen írás a legutóbb négy folytatásban megjelent Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. történetének időben előzménye.
A XIX. század utolsó negyedében Almádi fürdőhellyé alakulásának döntő szakasza volt. 1877-ben Brenner Lőrinc megépítette az első fürdőházat, egyre több szőlőbeli ház épült át nyaralóvá, emellett általában megtartva a szőlőbirtokot is. Mindennek következménye volt a fürdővendégek megjelenése. Az épületek egy részét, vagy esetenként az egész házat bérbe adták a nyári szezon tartamára.
Kompolthy Tivadar a Veszprémi Független Hírlap kiadója is Almádiban volt szőlőbirtokos és több villának a tulajdonosa, ezért kiválóan ismerte a kialakult helyzetet, amelyről a lap 1882, augusztus 9-i számában vezércikket jelentetett meg. Ebben kifejtette, hogy „a jövő esztendőre mindenképpen fel kell építeni a fürdő-bérházat” ami vendégek fogadására alkalmas épületet jelentett - ma szállodának nevezhetnénk. Nyilvánvalóvá vált, hogy a villákban levő szobák mennyisége nem elégíti ki az igényeket, és Kompolthy 25-30 000 forintra becsülte a szükséges épület költségeit, ami természetesen csak hosszabb távon térülhetett meg.
Néhány évvel korábban már felmerült egy 40-50 szobás fürdőház (bérház, szálloda) építésének gondolata részvénytársasági formában. A cikk szerzője úgy látta, hogy „nekünk” veszprémieknek kell ezt megtenni megelőzve a budapestieket, mert „Így lesz Almádiból... Veszprém Tuszkulánuma”, azaz békés menedéke a veszprémieknek.
1883 májusában a Veszprémi Független Hírlap ismét vezércikkben foglalkozott a részvénytársaság ügyével, mivel a többi Balatonparti településen szinte verseny bontakozott ki a fürdőhelyek fejlesztésében. Ez főleg a Balaton déli partjára volt jellemző, miután ott már 1860 óta működött a Déli Vaspálya Társaság által épített vasút. Kompolthy újságjának említett vezércikkei - amiket egyébként ő írtmeghozták az eredményt, mert megalakult az „Almádi-i Fürdőrészénytársaság”, ami a Cégbíróság 1884. április 17-i bejegyzésében a következők szerint olvasható:
„Ezen részvénytársaság az 1883 évi november hó 28-ik napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett.
A vállalat tárgya: a közönségnek jutányos ellátása mellett kényelmes fürdő helyet állítani, egyszersmind a részvényeseknek anyagi nyereséget biztosítani. Tartama 1884 évi március 1-ső napjától kezdendő 50 év. Alaptőke tízezer forint elosztva száz darab névre és egyenkint száz forintról szóló részvényre. A társulati hirdetmények a veszprémi független hírlapban, ennek megszűntével falragaszok útján tétetnek közzé.
Az igazgatóság 15 tagból áll: 1883 évi november hó 28-án választottak, nevezetesen: Brenner Lőrinc elnök, Balogh Károly alelnök, Kiss István pénztárnok, dr. Jánosik Sándor ügyvéd titkár, Krausz József ellenőr és könyvvezető, Kindl Béla, Zollenstein Ferenc, Nay Jakab Megyeri József , Hetessy Dániel , Krisztián József, dr. Fischer Béla , Kurtz Rudolf , Husvéth János, Huszár János választmányi tagok.”
Szinte azonnal nekikezdtek a munkának, elképzeléseiknek megvalósításához amelyről a következő számban történik ismertetés.
A mellékelt fényképen a következő személyek ismertek:
1 Brenner Lőrinc, 2 Brenner Lőrincné, 3 leányuk, 4 Krisztián József 5 dr. Jánosik (Jánosi) Sándor
Folytatás
Forrás
Új Almádi Újság 2001. (13. évf.) 5. sz. 2. o.
