Sarudy György

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2016. november 30., 18:31-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Sarudy Gyorgy.jpg

SARUDY György (Cselej, 1866. november 29. – Pápa, 1934. július) tanár, író. Sarudy Ottó testvére.

Élete

A középiskolát Székesfehérvárott járta, majd beiratkozott a budapesti egyetemre, de anyagi okok miatt nem tudta befejezni tanulmányait. 1888-ban, Sopronban tanított, egy évig ismét egyetemi hallgató, 1894-ben pedagógiából szakvizsgát tett. Közben Rimaszombatban és Nagyszalontán, 1895 után Pápán, a Református Kollégiumban tanár. Aktívan működött közre a pápai Petőfi Kör munkájában, írásai jelentek meg a kör évkönyvében. A klasszika-filológia mellett Rákóczi Ferenc korával is foglalkozott. A fejedelem hatkötetnyi emlékiratait franciából magyarra fordította. A magyar helységnevek eredetét is kutatta. Tanulmányai olvashatók a Szalontai Lapokban, az Irodalomtörténeti Közleményekben és a Pápai Lapokban is.

Művei

  • Horatius methodikájának tervezete. Pápa, 1897.
  • Kőműves Kelemenné mondája. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1898.
  • Görög lyrai antológia középiskolák számára. Budapest, 1902.
  • Alkman női kardala. Budapest, 1902.
  • Pápa várának visszafoglalása a töröktől 1597-ben. Pápa, 1927.

Irodalom

  • Pápai pedagógus lexikon. (Főszerk: TUNGLI Gyula.) Pápa, 1997.