Retezár Árpád

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2016. június 22., 13:28-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Retezar Arpad.jpg

RETEZÁR Árpád (Bécs, 1895. április 4. – Veszprém, 1974. május 25.) vegyészmérnök, tanár.

Élete

A budapesti műegyetemen szerzett oklevelet, ahol 1922-től tanársegéd. 1931-től a Dorogi Szén- és Kátrányfeldolgozó üzemben dolgozott, majd 1932-től az újonnan létesített Péti Nitrogénművekhez került, itt az üzemi kutatólaboratórium vezetője, később műszaki vezérigazgató helyettes. A háború után a Tőzegkutató Intézetben, később a NEVIKI-ben dolgozott. 1954-től a Veszprémi Vegyipari Egyetemen adjunktusként, 1957 után tanszékvezető docensként tanított. 1960-ban vonult nyugalomba. Közreműködött a bauxitcement-gyártás kidolgozásában, foglalkozott a nitrogénipar vizsgálati módszereinek kérdéseivel, a barnaszenek huminanyag tartalmának szerkezeti felderítésével. Jelentősek a tőzeg hasznosításával foglalkozó kutatásai. Több szabadalmi eljárást dolgozott ki.

Művei

  • Gáz- és folyékony halmazállapotú szénhidrogénekből való városi és szintézis gázelegy előállításának elméleti és gyakorlati kérdései. Budapest, 1962.

Irodalom

  • Egyetemünk. (Veszprémi Vegyipari Egyetem Lapja.) 1974. június 15.
  • A Veszprémi Vegyipari Egyetem oktatóinak tudományos munkássága 1949–1969. Veszprém, 1983.