Pethő Sándor
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2016. május 1., 14:41-kor történt szerkesztése után volt.
PETHŐ Sándor (Pásztori, 1885. március 1. – Balatonfüred, 1940. augusztus 25.) újságíró, történész.
Élete
Középiskolába a győri és a pápai bencés gimnáziumba járt, Sopronban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron, Nápolyban és Halléban végezte. 1909 és 1918 között Budapesti Főgimnáziumban tanított, majd 1924 után kizárólag irodalmi és újságírói tevékenységet folytatott. 1912-ben szerkesztette az Élet c. folyóiratot, majd munkatársa, az 1934–1938-as években főszerkesztője a Magyarság c. napilapnak. 1938-ban Hegedűs Gyulával alapítója és főszerkesztője a Magyar Nemzet c. napilapnak. Tanulmányaiban gyakran konzervatív nézeteket vallott, de a németellenes harc közel hozta a haladóbb áramlatokhoz. Balatonfüreden autóbaleset áldozata lett.
Művei
- Politikai arcképek. Budapest, 1911.
- Sorsok. Budapest, 1913.
- A szabadságharc eszméi. Budapest, 1916.
- Világostól Trianonig. Budapest, 1925.
- Viharos emberöltő. Budapest, 1929.
- Görgey Arthúr. Budapest, 1930.
- Magyar Capitóliumon. Budapest, 1932.
- A magyar nemzet története. (Társszerző.) Budapest, 1933.
- A magunk útján. Budapest, 1936.
- Csillagos órák. Budapest, 1939.
Irodalom
- SZEKFÜ Gyula: Pethő Sándor. = Magyar Nemzet, 1940. szeptember 1.
- PAMLÉNYI Ervin: Pethő Sándor emlékezete. = Magyar Nemzet, 1965. március 7.
- PETHŐ Tibor: Apám emléke. = Magyar Hírlap, 1985. 9. sz.