Kauzli Dezső

KAUZLI Dezső (Káptalanfa, 1855. november 2. – Veszprém, 1942. február 1.) római katolikus nagyprépost.

Élete

Apja kántortanító. A gimnáziumot Veszprémben, Pécsett és Nagykanizsán, a teológiát Veszprémben és Budapesten végezte. 1879-ben szentelték pappá. 1879-ben házi káplán Iharoson, három év múlva megkapta az ottani plébániát. 1887-től teológiai tanár Veszprémben, 1893 után szemináriumi igazgató. Ezen tisztsége idején, 1928-ban létesült a Kisszeminárium, 1933-ban bővítették a harmadik emelettel a Nagyszemináriumot. Összeállította az egyházmegye Szertartáskönyvét, amit XIII. Leó pápa jóváhagyott. 1901-től veszprémi kanonok, c. apát, 1907-től esperes, 1914 után pápai prelátus, 1934-től apostoli protonotarius. 1935 után nagyprépost, általános helynök. Életének fő műve az inkei templom és paplak felépítése. Kivette részét Veszprém szociális, karitatív és gazdasági életéből is.

Művei

• Compedum Theologica Moralis. (Tk.)

Irodalom

• KIS György: Kauzli Dezső élete és az inkei plébánia megalapítása (1855–1941). Kaposvár, 1943.
• SZIKLAY János: Kauzli Dezső. = Dunántúli kultúrmunkások. Budapest, 1941.