Kaán Károly

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2017. február 24., 14:59-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kaan Karoly.jpg

KAÁN Károly (Nagykanizsa, 1867. július 12. – Budapest, 1940. január 28.) erdészeti szakíró, természetvédő.

Élete

Az MTA levelező tagja. Alap és középiskoláit szülővárosában végezte. A selmecbányai erdészeti főiskolán szerzett oklevelet 1888-ban. 1889-ben Besztercebányán állami erdész, 1907-ben erdőmester. Hazai és külföldi tanulmányok után erdőkincstári szolgálatba lépett. 1908-tól a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, ahol a kincstári erdők ügyeivel foglalkozott. 1919-ben helyettes államtitkár és kormánybiztos, majd c. államtitkár. Kezdeményező szerepe volt az Alföld fásításának megindításában. Igen termékeny szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Főként az erdők okszerű ápolásával, természetes felújítással, az erdőgazdaságok szociális vonatkozásaival foglalkozott az Erdészeti Lapokban megjelent számos írásában. Alapító tagja és elnöke volt az Országos Természetvédelmi Tanácsnak, és az Országos Erdészeti Egyesületnek. Csodálója volt a Szent György-hegy szépségének, természeti ritkaságainak, a hegyen lévő turistaház falán tábla őrzi emlékét.

Művei

  • A természeti emlékek fenntartása. Budapest, 1909.
  • Erdőgazdaságpolitikai kérdések. Budapest, 1920.
  • A magyar föld. Budapest, 1928.
  • Természetvédelem és természeti emlékek. Budapest, 1931.
  • Alföldi kérdések. Budapest, 1939.

Irodalom

  • SZELEI László: Kaán Károly (1867–1940). = Tudomány és Mezőgazdaság, 1972. 6. sz.
  • KERTÉSZ Károly: Tapolcai életrajzi lexikon 4. Tapolca, 2009.