Ihász Gábor György

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2017. május 3., 17:02-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ihasz Gabor Gyorgy.jpg

IHÁSZ Gábor György (Vaszar, 1804. január 12. – Eger, 1880. szeptember 21.) nyelvész, tanár.

Élete

A gimnáziumot Pápán, Veszprémben és Győrben végezte. 1824-től a ciszterci rend tagja. A bécsi Pazmanaeumben és a pesti egyetemen tanult teológiát, 1830-ban pappá szentelték. 1826–1842 között Székesfehérváron, Pécsett és Egerben tanár, majd több faluban, (1842-ben Nagyesztergáron, 1843-ban Nagytevelen) lelkész. A szabadságharc alatt tábori lelkész, a bukás után 8 évi rendfogságra ítélték. Ebből 1 évet Zircen töltött, de 1850-ben már Egerben tanított. 1851-ben kilépett a rendből és világi papként működött. 1858-ban az érseki fiúnevelő intézet igazgatója, végül szentszéki ülnök Egerben. Több nyelvészeti tanulmány szerzője. A Magyar nyelvtan c. tankönyve 1846-ban Székesfehérváron jelent meg először, és még húsz kiadást ért meg. Nyelvészként a Nyelvőr c. folyóirat köré csoportosuló ortológus irányzat híve volt. Vaszaron általános iskola vette fel nevét, és az intézmény falán tábla őrzi emlékét. – Egerben, a Hatvani úti temetőben nyugszik.

Művei

  • Magyar nyelvtan. Székes-Fejérvár, 1846.
  • Mutatvány a magyar igeképzésből. Eger, 1851.
  • A magyar mondattan főbb szabályai. Eger, 1852.

Irodalom

  • KONCZ Ákos: Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892.
  • MEZEI Zsolt: Ihász Gábor György élete és munkái. Vaszar, 1994. (Magyar életrajzi lexikon: *1805. január 6. †1881. szeptember 21.)