Herman Ottó

HERMAN Ottó (Breznóbánya, 1835, június 26. – Budapest, 1914. december 27.) természettudós, néprajzkutató.

Élete

Iskoláit Miskolcon végezte, majd a bécsi politechnikumba járt. Hosszabb európai tanulmányút és hatévi katonáskodás után fényképész Kőszegen. 1864-ben Erdélybe költözött, ahol részt vett az Erdélyi Múzeum adattárának létrehozásában. 1875–1879 között a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. 1899-ben részt vett a Magyar Néprajzi Társaság megalapításában, amelynek később elnöke. 1891-ben megszervezte a Magyar Ornitológiai Központot. Sokoldalú kutató tudós volt, aki elsők között hívta fel a figyelmet arra, hogy a homokos talajon a filoxéra nem pusztítja szőlőt. A madarak káráról és hasznáról készült, Csörgei Titusz által illusztrált könyve az első 4 kiadásban 80 ezer példányban fogyott el, angolra és németre is lefordították. Az általa ősfoglalkozásnak nevezett vadászat, halászat és a pásztorélet különösképpen foglalkoztatta. Neve összekapcsolódott a magyar halászat történeti és néprajzi kutatásával. 1885-ben hatalmas halászati gyűjteményt hozott létre. Tudósi és politikusi tevékenysége mellett az igényes ismeretterjesztés egyik megteremtője. A magyar halászat ősi módjait a Balatonon tanulmányozta.

Művei

• Magyarország pók-faunája. 1–3. Köt. Budapest, 1876–1879.
• A filoxéra. Budapest, 1879.
• A magyar halászat könyve. 1–2. Köt. Budapest, 1887–1888.
• A madárvonulás elemei Magyarországon. Budapest, 1895.
• Az ősfoglalkozások: halászat és pásztorélet. Budapest, 1898.
• A madarak káráról és hasznáról. Budapest, 1901.
• A magyar nép arca és jelleme. Budapest, 1902.
• A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest, 1914.
• Természeti képek. Budapest, 1959.
• Halászélet, pásztorkodás. Budapest, 1980.

Irodalom

• LAMBRECHT Kálmán: Herman Ottó. Az utolsó magyar polihisztor élete és kora. Budapest, 1920.
• VARGA Domokos: Herman Ottó. Budapest, 1967.
• Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. Köt. Budapest, 1987.