Győry Elemér
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2017. február 24., 14:45-kor történt szerkesztése után volt.
GYŐRY Elemér (Takácsi, 1891. június 30. – Budapest, 1978. november 24.) református püspök.
Élete
Pápán végezte a középiskolát és a teológiát, tanult Genovában is. 1915–1917-es években Pápán senior, rövid ideig Nagyigmándon segédlelkész, majd püspöki titkár Komáromban. 1918-tól lelkész Hetényben, 1923-ban a csehek kiutasították. Ismét Komáromba került helyettes lelkésznek, később püspöki titkár. 1926-ban magánta-nári képesítést szerzett és a gyakorlati teológia tanári székét foglalta el a pápai akadémián. 1928-tól Győrött lelkész, 1943-ban pedig ismét Pápára ment, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzőjévé, még abban az esztendőben püspökké választották. 1961-ben ment nyugdíjba.
Művei
- Evangelizálás a ref. egyházban. Pápa, 1926.
- A francia protestantizmus evangelizáló munkája. Budapest, 1929.
- Útmutatás a sociális munkák végzéséhez. Budapest, 1931.
- A kettős tüzes nyelvek fényében. Győr, 1931.
- Isten dicsőségének szolgálatában. Budapest, 1934.
- A vasárnap megünneplésének akadályai. Pápa, 1935.
Irodalom
- KÖVY Zsolt: Győry Elemér és kora. = Református Egyház, 1992. június
