Veszprém-Balatonalmádi-Alsóörs vasút ipari emlékei Balatonalmádiban

Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség

A gőzgép feltalálása és az 1830-as évektől a gőzgépek alkalmazása a közlekedésben, új lehetőségeket teremtett a tömegközlekedés és áruszállítás terén.

Magyarországon a 19. század első felében megindult a gazdaság fejlődése, amelynek egyik lassító tényezője a nem megfelelő közlekedés volt. Ekkor még jellemzően az áruszállítást a szekér, a tömegközlekedést pedig a postakocsi jelentette. Ezért Széchenyi István már 1848-ban szorgalmazta a vasútépítés megkezdését, mert abban látta a magyar közlekedés jövőjét. Pest-Buda centrikus vasúthálózatot képzelt el, amelynek egyik vonala Pest-Budát - Balaton, Nagykanizsa, Zágráb érintésével - Fiumével kötné össze. Az osztrák kormánynak ez az elképzelés nem tetszett, ezért 1860-ra megépítették a Nagykanizsa Prágerhof közötti vasútszakaszt, amely csatlakozott az osztrák vasúthálózathoz és így összekötötte azt Triest tengeri kikötőjével.

Közlekedés Pest-Buda és a Balaton között

A „főváros” és a Balaton között 1847-től annyiban javult a közlekedés, hogy megalakult a Gőzhajózási Társaság, amelynek a Kisfaludy nevű fatestű, lapátkerekes gőzhajója Kenese-Füred-Keszthely között menetrendszerűen közlekedett, és ehhez csatlakozott a Buda és Kenese közötti postakocsi járat.

Balaton környéki vasút építése

1861. április 1. – 1908. július 9. közötti időszak az, amikor a Balaton környékének - illetve a parti településeknek – az életében meghatározó eseményként jelentkezett a vasútépítés. Közlekedés történet szempontjából is meghatározó ez az időszak, mivel az első dátum a Déli Vaspálya Társaság által megépített és ezen a napon átadott új vonal Nagykanizsán csatlakozott a már meglévő Nagykanizsa-Prágerhof vonalhoz. Így Pest-Buda közvetlen összekötést kapott a tengerrel. A vasút jelenléte a térségben komoly gazdasági fellendülést hozott.

Ettől fogva a Balaton északi partjára utazók vonattal Lepsényig, onnan kocsival Keneséig, majd tovább hajóval vagy vonattal Siófokig, Szántódig, Boglárig, Fonyódig és ott hajóra szállva tudtak eljutni a túlsó partra.

A második dátum (1908. július 9.) az északi parton menetrendszerűen megindult vasúti közlekedést jelenti. 48 évre volt szükség, ahhoz, hogy létrejöjjön ez a vonal is. 1870-es évek elejére elkészült a Magyar Nyugati Vasút Székesfehérvár-Veszprém-Szombathely-Graz vonal és ehhez tervezték a Veszprém-Keszthely vonal kiépítését, amely a Balaton északi partján vezetett volna végig.

1896-ban a Dunántúli HÉV Veszprém-Dombóvár szakaszát adták át, ezzel a századfordulóra szinte teljesen körbefogta a vasútvonal a Balatont, kivéve az északi part Akarattyától-Szigligetig tartó szakaszt.

1904-ben megalakult a Balatoni Szövetség, amely felkarolta az északi parti vasút építését. S egy új terv született, mely szerint az új vonal az államvasút Budapest-Fiume fővonal Adony-Pusztaszabolcs állomástól indulva Börgönd-Szabadbattyán-Polgárdin át érné el a Balatont, mellette végighaladva Tapolcán kapcsolódna a Sümeg-Tapolca és a Tapolca-Keszthely HÉV vonalhoz. Ez a terv már a kormánykörök támogatását is megnyerte. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatban terjesztette elő, hogy államköltségen épüljön meg ez a vonal. A törvényjavaslatot Óvári Ferenc országgyűlési képviselő olvasta fel, amely tartalmazta a következő fontosabb szempontokat: A Balaton Vidék Vasút név alatt feltüntetett vasúthálózat a Fejér és Tolna megyei helyiérdekű vasutak Börgönd állomástól, a Déli Vaspályatársaság Szabadbattyán állomásán át Polgárdi, majd a Balaton partján Kenese, Almádi, Balatonfüred érintésével a badacsonyi hegyet megkerülve Dunántúli Helyiérdekű Vasutak Tapolca állomásáig, valamint Alsóörs-Almádi között kiágazva Győr-Veszprém-Dombóvár Helyiérdekű Vasút Veszprém állomásáig épülne meg. A vasútvonal rendes nyomtávúak és gőzüzeműek. A törvényjavaslatot a képviselők megszavazták, és a XX. törvénycikket 1907. február 14-én kihirdették.

Alsóörs-Veszprém vasútvonal

A fent említett törvény tette lehetővé, hogy megépüljön ez a helyiérdekű vasút vonal, amelyet 1909. július 8-án adtak át hivatalosan.

A pálya kitűzése után megindult az építkezés. Az almádi szakaszon 1907. október 15-én kezdték a töltések építését. Az építkezések idején is folytatódtak a viták, főleg a Veszprém városi szakaszon a felüljáró létesítése miatt, valamint az almádi szakaszon a két vonal csatlakozása és az állomás elhelyezése miatt. Végül a hegyoldalon épített állomások és a megyehatáron kívüli csatlakozás valósult meg.

Az Alsóörs-Veszprém vonal építéséhez mindössze hét hónapra volt szükség. 1908. szeptember végén végighaladt rajta az első vonat. A vasút megnyitására több időpontot tűztek ki, végül 1909. július 8-án megtörtént az ünnepélyes avatás és másnap megkezdődött a menetrend szerinti forgalom. Minden állomáson zászlódísz és ünneplőbe öltözött lelkes sokaság fogadta a magyar kormány képviselőivel végigrobogó első vonatot. A megnyitóra az egyik küldöttség Szterényi József államtitkár vezetésével Budapestről nyolc óra körül indult. Óvári Ferenc Börgöndön csatlakozott hozzájuk. A veszprémi belső állomásról is indult egy vonat fél 12-kor, s a rajta lévő küldöttséget Szeglethy György veszprémi polgármester vezetett. A két vonat Balatonalmádiban találkozott, Óvári Kálmán üdvözölte az államtitkárt, majd Szeglethy György mondott köszönetet a kormánynak a veszprém-alsóörsi szárnyvonal megépítéséért. Az alsóörsi és balatonfüredi megálló után Tapolcára ment a különvonat.

A 11-es számú Alsóörs-Veszprém vasútvonal 22 km hosszú volt. A megszűnése előtt a mai 11-es számú Győr-Veszprém vasútvonal részeként üzemelt, közvetlen vonatok is indultak Győrből a Balaton partjára. Megszűntetését gazdaságtalanságra hivatkozva az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció rendelte el. 1969-ben megszűntették Meggyespuszta-Alsóörs szakaszt, majd 1972-ben a megmaradt Veszprém-Meggyespuszta szakaszt. A pályát 1974-ben végleg felbontották.

A vasút nyomvonalán sok helyen megmaradtak az ipari műemlékek. Így például Balatonalmádiban ma is láthatóak, ha a régi nyomvonal helyén kialakított utcán (Töltés utca) haladunk végig. Az Öreghegyi állomás, amelyet átépítettek, de megtartották a régi állomás formáját, valamint a Remete-völgyi állomás, amely szintén lakóházzá lett átalakítva. A Budai Nagy Antal utca felett áthaladó régi vasúti híd, amelyet vörös homokkőből építettek és 1992-ben közadakozásból helyreállítottak a Honismereti kör kezdeményezésére. Itt található a 375-ös számú szertartályos gőzmozdony, amellyel a város megemlékezik a régi idők közlekedésére. 1994. július 9-én avatták fel az emlékhelyet. A Töltés utca alatt a Blaha Lujza sétánynál látható a régi vörös homokkőből épült vasúti támfal, amely a Remete-forrásnál ér véget. Szintén fel van újítva. A Töltés utca végénél a Balatonalmádi temetőnél található vöröshomokkőből épült vasúti felüljáró, amelyet 2016-ban újítottak meg.

"Az 1969-ben megszűnt Alsóörs-Veszprém helyiérdekű vasút ma is szerves részét képezi a városnak. Lassan ötven éve nem halad át Balatonalmádin a Gőzmozdony, de emléke és a még megmaradt építményei itt vannak és emlékeztetnek egy letűnt korszakra. Több mint száz éve kezdték meg az építésüket és még ma is állnak ezek a hidak és támfalak." A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 1/2017. (II.25.) VÉBH sz. határozata alapján

Hivatkozás

• Schildmayer Ferenc: Az Észak-balatoni vasút története. Új Almádi Újság, 2006. (18. évf.) 1. sz. 2. p.
• Shildmayer Ferenc: Az északi parti vasút építésének történetéből. Új Almádi Újság. 2009. (21. évf.) 7. 8. 9. sz.
• Alsóörs-Veszprém-vasútvonal (Wikipédia